Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 4-5. szám - A nagycsalád és jogszokásai Martoson

A NAGYCSALÁD ÉS JOGSZOKÁSAI 421 egy hosszában, egy fedél alatt. A századfordulón még akárhány ilyen épület volt, melyben mind közelről való rokonok laktak. Ha a telek alakja nem engedte volna meg, hogy hosszában nyújtsák az épületet a különváló házlakóknak, akkor keresztben osztották azt meg s az új házat a régivel párhuzamosan, de annak hátat fordítva építették fel. Az udvar, istállók, pelyvások használata megmaradt sokszor mindvégig közösnek, csak a sertés számára készített ki-ki külön ólat magának. Amíg a család egy kenyéren volt, addig ha volt kis szoba, hátsó ház, az öregek abban rendezkedtek be lakásra és a fiatalok lakhattak a nagy szobában. Ha azonban ilyen nem lett volna, akkor mind egy szobában laktak úgy, hogy az első ágy az öregeket illette, utánuk a korban idősebb házaspár következett ; a legfiatalabbnak az ágya pedig az ajtó mögött állott. A család étkezésekkor az asztal körül ilyenformán helyezkedik el: az utcai ablakkal szemben egyes széken ül a gazda. Balkezénél, az udvar felőli ablak alatt, a pad szélén ül a fiatalabb fia, utána az asztalszög felé felesége és gyerekei. Az apa másik kezénél, az utca felőli ablak alatt ül az idősebb fi, tőle befelé felesége és gyerekei. Napszámos vagy cselédféle, ha van, az idősebb fi oldalán, attól befelé ül. Ha van legény figyerek, az az asztal még szabad, az ajtóra néző oldalán ül egyes széken, ugyanitt állnak a lányok is. Ha az öregasszony nem restell leülni, itt szorítanak neki széken helyet ; különben a rend az, hogy a gazdasszony nem étkezik az asztalnál, csak felhordja az ételt és a maradékot a konyhában a tűzhely falának dőlve fogyassza el. Ha sok férfi van a háznál, például több a napszámos, akkor a nők átadják nekik helyüket s maguk a tűzhelyre (kemence padja) vagy az ágy elé ülnek. A mult század vége óta szembetűnő, nagymértékben keresztülvitt egykézésig a házban és a családban a legidősebb férfitag a törzs, a gazda volt az úr. Neki mindenki engedelmességgel tartozott. A dorgáláson kívül alkalmazhatott testi fenyítéket is felnőtt fiaival, sőt menyeivel szemben is. Nála volt a gazdaság pénze, ő képviselte a családot kifelé, járt el minden dologban a hatóságoknál, ő vásározott, szerezte be a szükséges holmit és adta el a felesleget. Gazdái méltósága mentesítette az udvar, méginkább a határbeli dolgok elvégzése alól akkor,