Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)
1943 / 1-2. szám - Polaritás a francia jellemképben
34 ORKONY1 LAJOS sőt félelem minden mechanikus dologtól és ezzel összefüggésben a nagy számoktól. A germánok általában szívesen ragadtatják el magukat a nagy számoktól és készséggel fogadnak el mechanikus megoldásokat. A dolgoknak «kolosszális»-nak kell lenniök és a gépeknek egészen automatikusan kell dolgozniok. Az «amerikanizmus» valami egészen germán, északi és a németek részéről nagy megbecsülésben részesül. A teljesen amerikanizált Citroen nevű automobilgyárnak összeroppanása sok francia számára elégtétel volt és egyúttal szabadulás egy kellemetlen lidércnyomás alól. Az ösztönök a franciáknál lényegesen erősebbek, mint a németeknél és öntudatosabbak is. Ez őrködik afelett, hogy meggondolatlan szavak ne váljanak meggondolatlan tettekké.1 A bizalmatlanság, biztonságérzet utáni vágy, mérsékelt és a szegényekkel szemben bőkezűséggel megférő «fösvénység» adják azokat az alapjelenségeket, melyekben az ösztönös megérzés összpontosul. A megérzések és meglátások oda viszik a francia átlagembert, hogy atyái példáját kövesse és a gyakorlattól (routin el ne térjen. A konzervatív világnézet, a csökönyösség mindig is ellenlábasa volt az észnek és talán csak Kínában van hasonló mértékben kifejlődve. Mindazonáltal a másik pólus az értelem ereje mégis erősebb. Az értelem tölti be a mindenek felett álló döntőbíró szerepét. A biztos érzékelés és ösztönös megérzés valamennyi ága szinte kondenzáltán jelenik meg a francia irodalomban. Az író tolla alatt a valóság megelevenedik, színt kap, mozogni kezd még akkor is, ha nem a szorosabb értelemben vett realizmusról vagy naturalizmusról van szó. A mágikus szemek az érzéki szemlélet minden részletét felfogják, csodálatos plaszticitással rögzítik és bonyolítják, behatolnak a lélekbe, az anyagba, de mindezt olyan könnyedséggel és természetességgel, hogy az olvasó felejti, hogy csak a képzelet talaján jár. Nem csupán érzékelés ez, hanem egyúttal léleklátás. Nemcsak a konkrét tárgyak élettől duzzadó leírása, hanem annak az észtől független, közvetlen belelátással való rögzítése. Megvan ez minden 1 U. a. 233.