Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 4-5. szám - A jogeszme alkonya?

A JOGESZME ALKONYA? 373 csak célt tévesztett és válságos korokban lehet életideál; megnyugvást, békét, tartós alkotó munkát csak a nemzeti akaraton nyugvó szabad államberendezkedés és az igazságos jogrend biztosíthat. Csak az ilyen állapot teszi lehetővé a népi erők szabad érvényesülését és a közérdek megvalósulását is. A közérdek ugyanis nem megsemmisíti az egyéni érdekeket, de összeegyezteti. Ahogy az ember csak szabad társadalmi berendezkedésben lehet igazán szabad, tehát a közszabadság az egyéni szabadságok nélkülözhetetlen előfeltétele, éppúgy az egyéni érdek is csak a közérdek korlátai között érvényesülhet. A szabadság és igazság fogalmához hozzátartozik, hogy az egyes jogai ne sérthessék meg mások jogait és a közérdeket. Tehát a túlzó individualisztikus felfogás engedni kénytelen a közérdekűség, a szolidaritás kívánalmainak. A közérdek korlátai között azonban a köz védi és biztosítja az egyén szabadságát, biztosítja a közjavakban való részesedését és hozzájuttathatja az egyest azokhoz a javakhoz, amelyekre munkája eredményekép joggal van igénye, amelyeket azonban egyéni erői tökéletlensége folytán megszerezni képtelen lenne. Viszont minden termelő erőnek köztulajdonba vétele, az állami irányításnak az élet minden területére való kiterjesztése, a teljesen kötött gazdálkodás természetesen az egyéni szabadság teljes megsemmisítését jelenti, előbb-utóbb az egyéni kezdeményező erő elsorvadását vonja maga után és így ellentétes a velünk született ösztönökkel, meghamisítaná az emberi élet természetes alaptörvényeit. Az egyéni és közérdek igazságos és korszerű határát megállapítani a jognak a feladata. A jog határozza meg szabatosan, meddig terjed az egyesek szabadsága, ezt azonban meg is védi mások túlkapásai és a hatóságok önkénye ellen ; korlátozza is az emberi szabadságot, de ez nem önkényes, hanem önként vállalt korlát, mert hisz azt alkotmányos államban maguk az érdekeltek határozták el többségi határozattal. Minthogy a jog helyesen csak a közösség akarata lehet, a jog biztosítja, hogy ez a közösségi akarat valóban érvényesüljön ; tehát ne egyesek helyettesíthessék be egyéni elképzeléseiket államakarat gyanánt, hanem a törvény szava uralkodjék, vagyis az az életrend, amit a nemzet dolgozott ki és állapított meg közös elhatározással a