Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 4-5. szám - A jogeszme alkonya?

pi A JOGESZME ALKONYA? A mai válságos, vajúdó kor lázasan keresi a kibontakozás irányát, a jövő útjait. Az ember értelmességénéi fogva célokat akar látni, amelyek felé az emberiség fejlődik ; a tömegeknek eszme kell, amely elkápráztatja őket és megnyugtatja atekintetben, hogy érdemes volt meghozni az áldozatokat, mert a régi világ romjain új, jobb világ születik. Az egymással háborúban álló államcsoportoknak a hatalmi érvényesülés mellett erkölcsi támasztékra is szükségük van, hogy küzdelmüket indokolttá, győzelmüket kívánatossá tegyék saját népeik, de a semleges és ellenséges külföld előtt is. Az ellentétes világnézetek hatalmas propagandával akarják megfogni az emberi lelket és kivívni nagyobb népszerűségüket. Hát melyik is az az eszme, amely szembeállít embereket, népeket és nemzeteket, sőt világrészeket, amely körül a harc folyik lehV és hatalmi síkon, a meggyőzés és a fegyverek erejével. Ha nem akarunk vakon rohanni vesztünkbe, látnunk kell a fellobbanó fényt, amely utunkat világítja ; éreznünk kell a kart, amely vezet ; tudnunk kell, hogy mi a mai nagy megpróbáltatás oka és célja? Mit kell jóvátennünk és hova akarunk jutni; merre van az ígéret földje? Minden kornak megvoltak a maga uralkodó eszméi. Beszéllünk a hűbériség, a keresztes hadjáratok koráról, a lovagkorról, a nemzeti megújhodások (reneszánsz) idejéről, a reformáció és ellenreformáció, a felvilágosultság, a humanizmus stb. koráról. A francia forradalom a szabadság, egyenlőség és testvériség jelszavait írta zászlajára. Eötvös a szabadság, egyenlőség és nemzetiség eszméit jelölte meg a XIX. század uralkodó eszméi gyanánt. Méltán vetődik fel a kérdés, hogy akkor melyek a XX. századnak, a mi korunknak uralkodó eszméi? Messze vezetne és kitűzött célomtól eltérítene, ha sorra venném a koreszmék megállapítása kérdésében a külföldi irodalomTársadalomtudomány. 24