Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 1-2. szám - Céhrendszer és hivatásrendiség

18 SOMOGYI JÓZSEF selejtes kontármunkákkal próbálták állni a versenyt, de lassankint mind nagyobb számban felszívódtak a nagyüzemekbe. Végül is a versenyben felül maradt, győztes nagyvállalatok kezdtek ismét szervezkedni, felosztván egymás között a fogyasztópiacot, megállapodván a cikkek árában és minőségében. Kívülálló, újabb üzemeket nem engedtek a maguk területén érvényesülni. A befurakodni próbálókat közös erővel kíméletlenül letörték. Hatalmuk már akkora lett, hogy az állami törvények sem árthattak sokat nekik. E félelmetes szervezetek a kartellek, amelyek a közjó helyett sokszor csak néhány nagytőkés önző érdekeit szolgálják, szellemükben bizonyos mértékig a hanyatlásban levő, önző céhekhez hasonlíthatók. Századunk eleje óta, de főleg az első világháború után többfelé történtek érdekes kísérletek a régi céhrendszer alapgondolatának, a hivatásrendiségnek visszaállítására Ezt nagyban elősegítették a liberalizmus mind szembetűnőbb hibái, valamint a parlamentáris rendszer hiányai. A hivatásrendi alapon szervezkedett érdekképviseletek egyes államokban mind fontosabb gazdasági és politikai szerephez jutottak. így Németországban a weimari alkotmány létesített egy gazdasági tanácsot, melynek hatáskörébe tartoztak az alapvető szociális és gazdaságpolitikai törvényjavaslatok. 1924-ben a luxemburgi nagyhercegségben is létesült hasonló tanács. 1925-ben Franciaországban szerveztek egy konzultatív jellegű nemzetgazdasági tanácsot. Mind e tanácsok a munkások és munkaadók arányos képviselete alapjánszerveztettek meg. Eddig azonban e tanácsok működése nem járt különös eredménnyel.1 Portugáliában, Olaszországban és Ausztriában pedig kísérlet történt a korporatív-rendszer felállítására, melyben az egész gazdasági élet irányítása teljesen a hivatásrendek kezébe kerül, így a hivatásrendek fontos politikai szerephez is jutottak. E kísérletek közül eddig legeredményesebbnek mutatkozott a portugál,2 legkevésbbé sikerült az osztrák korporativizmus. Végleges ítéletet azonban e korporatív rendszerek eredményéről még nem lehet megállapítani, mivel egyrészt még nem volt alkal1 V. ö. Leclercq : Lecons de droit naturel. Namur, 1934 II köt 2. kiad. 398 1. • V. ö. Miheücs : Az új Portugália. Franklin-Társ. Bp. 1938