Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 1-2. szám - Céhrendszer és hivatásrendiség

14 SOMOGYI JÓZSEF A céhrendszerben kétségtelenül volt bizonyos önzés, szűkkeblűség is. Túlzott mértékben szolgálta a város iparos polgárságának érdekét, főleg a vidék földműves parasztságával szemben. Nem adott ugyan ezeknek sem rossz vagy túldrága árut, de azzal viszont már nem törődött, hogy a parasztság is megkapja a maga termékeiért a méltányos árat és sokszor ezen aluli eladásra kényszerítette egyes piaci rendeletekkel. Ugyanígy a város önző érdekeit szolgálta a vidéki ipar és kereskedelem tilalma. A megszervezett város önző intézkedéseivel szemben pedig a vidéknek társadalmilag is igen heterogén, nemesekből, szabadokból és jobbágyokból álló szervezetlen lakossága nem tudott kellően védekezni. Igaz viszont, hogy a városi ipar virágzása bizonyos mértékig a környék földművelését is fellendítette. Túlságos keményszívű volt a céhrendszer azokkal a polgárokkal szemben is, akik törvénytelen vagy egyéb tekintetben nem elég méltó származásuk miatt nem juthattak valamely céh kötelékébe. Ezek így munkaerejüket értékesíteni nem tudva, önhibájukon kívül a legküzdelmesebb életre voltak kárhoztatva. Ugyanilyen önző szűkkeblűség jelentkezett később a mesterek sorába való felvételnél is. A céh ugyanis természetszerűleg csak addig biztosíthatta az állandó jólétet, míg a mesterek száma nem lépett túl bizonyos határt. Amint tehát a legények száma nagyobb arányban növekedett, a mesterek bevezették a mumerus clausush, mindjobban megnehezítették a mesterré avatást. így azután egyesek hosszú időre, esetleg egész életükön át kénytelenek voltak az önálló exisztencia nélküli legények sorában tengődni. Ezeknek fizetése és ellátása körül is mind gyakrabban merültek fel éles harcok, amiknek az eldöntésére hivatott céhbíróság, mely rendszerint a mesterekből alakult, nem mindig volt egész pártatlan a mester érdekeivel szemben. A mesterek befolyása alatt álló városi hatóságokhoz sem fellebbezhetett több reménnyel az igazságát kereső legény. Ezekkel kapcsolatban különféle igazságtalanság, protekció, nepotizmus is jelentkezett a mesterré avatandók kiválasztásánál. Sokszor előnyben részesítették valamely befolyásos mester fiát vagy rokonát az egyébként kiválóbbakkal szemben, úgyhogy egyes helyeken az iparjogot lassankint egyes családok sajátították ki maguknak és a kívülállók legfeljebb beházasodás útján válhattak mesterré.