Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - MAGYARORSZÁG TEHETSÉGTÉRKÉPE

MAGYARORSZÁG TEHETSÉGTÉRKÉPE üzésekor ismét teljesen rombadőlt. Lakói többnyire mezőgazdasággal és mezőgazdasági termények kereskedelmével foglalkoznak. Rákospalota (1920-ban 36.008 lakos) egészen új település, melynek 1869-ben még csak 3548 lakosa volt. Lakosai többnyire proletár munkások. Hasonló jellegű Újpest (1920-ban 56.489 lakos) is, mely 1831-ben létesült és amely táblázatunkon szintén igen alacsony számmal (073) szerepel. Viszont Turkeve (1920-ban 12.973 lakos), Hajdúböszörmény (1910-ben 28.159 lakos) és Csongrád (1910-ben 25.196 lakos) jellegzetes mezőgazdasági települések. Az átlagalatti tehetségszámú helységek között általában egy sincs, mely régebbi kultúrközpont volna. Ezzel szemben a relatíve legtöbb tehetséggel dicsekvő városok általában régi kultúrközpontok sok régi, híres iskolával, számos hivatallal, nagyobbrészt iparos és kereskedő lakossággal és aránylag nagyszámú intelligenciával, műveltebb, nagyobb kultúrigényü családdal. így Késmárk (1910-ben 6317 lakos) ősi város, mely a tatárjárás után épült újra. Fontos ipari és kereskedelmi központ, van főgimnáziuma, polgári fiú- és leányiskolája, felsőkereskedelmi iskolája, szövőipari szakiskolája, kereskedelmi tanonciskolája és értékes könyvtára. Hasonló jellegű Lőcse (1910-ben 7528 lakos) is, melyet szintén elpusztítottak a tatárok, majd 1242-ben újjáépült. Ugyancsak híres iparos és kereskedő város főgimnáziummal, főreáliskolával, felsőbb leányiskolával, polgári leányiskolával, kertészeti iskolával, iparostanonciskolával és igen sok hivatallal. Nagyenyed (1910ben 8663 lakos) hasonlóképpen ősi kereskedelmi és kultúrközpont a híres Bethlen-kollégiummal, Veszprém (1910-ben 14.792 lakos) még Szent István idejéből származó püspöki székhely főleg iparos és kereskedő lakossággal, hittudományi főiskolával, főgimnáziummal, tanítóképzővel, felső kereskedelmi iskolával, polgári fiú- és leányiskolával, több nevelőintézettel és kolostorral. Rimaszombat (1910-ben 6912 lakos) szintén régi iparos és kereskedő város, mely már a XIII. században fennállott. Eperjest (1910-ben 16.323 lakos) a monda szerint még Vak Béla alapította. Lakossága főleg iparral és kereskedelemmel foglalkozik. Van híres evangélikus kollégiuma, mely joglíceumot, teológiai akadémiát, tanító- és tanítónőképzőt, továbbá polg. leányiskolát foglal magában. Van továbbá kir. főgimnáziuma, leány-