Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - MAGYARORSZÁG TEHETSÉGTÉRKÉPE

MAGYARORSZÁG TEHETSÉGTÉRKÉPE 63 Dunántúlon Fejér, Komárom, Veszprém, a Felvidéken Pozsony és Nógrád, az Alföldön Pest megye, Erdélyben Kolozs, Szilágy megye. És feltűnően sok zseni szerepel a tipikus nyelvi határterületekről, amilyenek Bihar, Szilágy, Nógrád és Pest megye. A szerző ebből arra a következtetésre jut, miként már Reibmayr és Kretschmer is, hogy a zsenik száma legtöbbnyire fordított arányban áll a törzs tisztavérüségével és lakóhelyéhez való ragaszkodásával. Vagyis a legtöbb zseniális ember azokból az országrészekből származik, amelyekben legerősebb a fajkeveredés. Ennek megállapításához azonban nem látszik megfelelőnek az a kiindulási alap, hogy szerzőnk elsősorban a «fajmagyan> kiválóságokat igyekezett egybefoglalni, ezért tudatosan kihagyott egy sereg Magyarországon született, de idegen eredetű kiválóságot, amilyenek Thán, Lotz, Liezen-Mayer, Keleti stb. Névsora egyébként távolról sem mondható teljesnek, amit különben a szerző is megjegyez. Ily csekély számú adatból minden következtetés is inkább csak útmutatásul szolgál. Jóval több magyar tehetséget dolgozott fel Hantos Gyula.1 Hogy minél terjedelmesebb névsorhoz jusson a magyar kiválóságok minden fajtájából, a Pallas Nagy Lexikont (I—XVIII. kötet, Budapest, 1893—1900) vette alapul. Ebből összeállította mindazon egyének születési helyét, akikről a lexikon legalább 6 sor adatot közöl, valamint azt is, hogy kiről hány sor van a lexikonban. így nyert összesen 5335 adatsort. Ezeket az adatokat azután érdekes, egyéni módon vitte térképre. Ugyanis a tehetségek számán kívül iparkodott a tehetségek nagyságát is feltüntetni. Ennek mértékéül pedig azt vette, hogy kiről hány sort írt a lexikon. így minden kiválóság annyi négyzetmilliméter nagyságú fekete négyzetet kapott a születési helyén, ahányszor két sor van róla a lexikonban. A több kiválóságot adó községek négyzeteit egymás mellé rajzolta, de nem egy tömbben egyesítve, hanem bizonyos közök beiktatásával. így megállapítható, hogy a különböző nagyságú négyzetekből létrejött alakzatok hány és milyen rendű tehetséget jelölnek. Az így nyert térképen a tehetségek születésének igen érde1 Magyar tájak — magyar kiválóságok. A szerző kiad. Budapest, 1936.