Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - MAGYARORSZÁG TEHETSÉGTÉRKÉPE

MAGYARORSZÁG TEHETSÉGTÉRKÉPE 5^ érvényesülését lehetővé teszik. Mert hiszen a tehetséghiányra vagy tehetségbőségre mutató adatok a lakosság veleszühtett átlagtehetsége mellett, mint említettük, sok egyéb tényezőtől is függenek. És csak az egyéb tényezők hatásának levonásával kaphatjuk tisztán az eredeti tehetséget. Egyes esetekben valamely tehetséges egyén születési helye merőben esetleges, közömbös dolog és az illetőnek a helyhez semmi egyéb köze sincs, minthogy éppen ott született. Nagy átlagban mégis az egyént születési helyéhez szoros kötelékek fűzik. Rendszerint itt nevelkedett fel, a helynek szelleme, környezethatása érvényesült kifejlődésében, sőt sokszor az elődök hosszú sora vérségileg is e helyhez, annak törzsökös lakosságához köti. Ha vannak is ez alól kivételek, ezek a nagy számokból adódó átlageredményeket kevéssé befolyásolják. A tehetségtérképek összeállításához természetesen igen sok tehetség születési helyét kell tekintetbe vennünk, hogy a nagy számok kiegyenlítő hatása jobban érvényesülhessen. Itt azután nehéz kérdés, hogy kiket vegyünk igazi tehetségeknek. Mert hiszen az egyes tehetségek nyilván nem egyenrangúak és a tehetségeseket az átlagemberektől sem választja el éles határvonal. A nagyszámú adatnak leggyakrabban használt és legegyszerűbben kezelhető forrásai az egyes lexikonok. Feltehető ugyanis, hogy akik a lexikonokba bekerültek, általában a tehetséges egyének közé tartoznak. Mindamellett a lexikonokban való szereplés nem abszolút fokmérője a tehetségnek és főleg a nemzetközi adatok összehasonlítására kevésbbé alkalmas. Hiszen nyilvánvaló, hogy a lexikon szerkesztői sokkal több tehetséget ismernek és így minden célzatosság nélkül is többet vesznek fel saját honfitársaik közül, mint az idegenekből. Ezért megátólértetődő, hogy amikor pl. Huntington az Encyclopaedia Britannica alapján állította össze 1600-tól kezdve Európa különböző országainak tehetségbőségét, Nagy-Britannia messze kimagaslott a többi országok közül. De bizonyára hasonlóan kedvező adatokat kapnánk pl. Magyarországra nézve is, ha valamelyik hazai lexikon alapján próbálnánk nemzetközi összehasonlításokat tenni. Mivel pedig minden lexikonban szándékosság nélkül is megkülönböztetett helyet foglal el a szerkesztő, illetve a kiadó hazája, ezért a lexikonok legfeljebb csak egy-