Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - MAGYARORSZÁG TEHETSÉGTÉRKÉPE

MAGYARORSZÁG TEHETSÉGTÉRKÉPE 57 lényegesen nem változtak. A Balkán földrajzi adottságai, a kisázsiai partvidék és szigetvilág pompás tagoltsága, a görög ég festői ragyogása most is csak olyan, mint Perikles idejében. És az ókori kultúra egyéb központjainak földrajzi alakulatai sem lényegesen mások most, mint évezredekkel ezelőtt. Viszont az Újvilág és Afrika kultúrvidékei sem kedvezőbbek földrajzilag most, mint legsötétebb kultúrálatlanságuk korában. Lényegesen megváltozott azonban mind e vidékeken az ember, a lakosság, ennek tehetsége, kultúrérzéke, hajlama, átöröklési anyaga. Ez nincs úgy évtízezredekre egy helyhez kötve, mint a hegyek, folyók, tengerpartok, hanem úgyszólván állandóan változik, vándorol, keveredik. Az antik kultúra szülőföldjén ma már nem Perikies hellénjeinek vérszerinti utódai, tehetségüknek, öröklődő hajlamaiknak hordozói laknak, hanem egyéb «barbár» népek utódai telepedtek a görög szellemóriások kidőlt családfáinak helyébe. Az Újvilág új kultúráját sem a benszülött őslakók hozták létre, hanem a csak nemrég bevándorolt idegenek. Ahol tehát a kultúra, a szellemi élet színvonala megváltozott, azt elsősorban az emberanyag változása hozta magával. Minden kultúra lehanyatlik az emberanyag, az öröklődő hajlamok süllyedésével, viszont a szellemi sivárság helyein is fejlett kultúrélet alakulhat ki kedvező bevándorlás, keveredés, kiválasztódás útján. Tehát valamely lakosság tehetsége vagy tehetséghiánya nem szükségképpen örökös, megváltozhatatlan, és az egyideig tartó kuJtúrálatlanságot nagyarányú fellendülés, majd ezt rohamos hanyatlás követheti. A kultúrák, a szellemi élet azonban nemcsak fokozatban, hanem minőségben is különbözhetnek egymástól. így minőségileg is lényegesen más jellegű volt az egyiptomi, babüoni, asszír, hindu vagy a görög kultúra. E minőségi különbségek kialakulásánál szintén egyik leglényegesebb tényező a lakosság veleszületett hajlama, öröklődő tehetsége. A kultúra, a szellemi élet tehát elsősorban az emberanyag veleszületett tehetségétől, öröklődő rátermettségétől függ. Mindamellett, amint téves felfogás a kultúrát tisztán a környezet eredőjeként magyarázni, éppúgy egyoldalúság volna egyes környezethatásoknak nagy fejlesztő vagy gátló szerepét a kultúra terén figyelmen kívül hagyni. A tehetség csak egyik, bár legfon-