Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)
1942 / 4-5. szám - Tanulmányok egy sárközi falu társadalmáról. - Összeállította: dr. Mády Zoltán. Budapest, 1942 (A magyar táj- és népismeret könyvtára, 5. sz.) [könyvismertetés]
KÖNYVISMERTETÉSEK 601 >J[ Tanulmányok e°\> sárközi falu társadalmáról. — Összeállította : dr. Mády Zoltán. Budapest, 1942. A magyar táj- és népismeret könyvtára. 5. sz. 71 lap. A szerkesztő bevezetése szerint a tanulmányozott községet valósággal szociológiai mintatelepnek lehet tekinteni, ahol la magyar paraszttársadalom életében jelentkező csaknem valamennyi jelentősebb folyamat megtalálható)). A felsorolás, amit ezután kapunk, felcsigázza érdeklődésünket ; ezért sajnáljuk és meglepetéssel fogadjuk a bejelentést, hogy a gyűjtött, illetőleg feldolgozott anyagnak csak töredékét kapja az olvasó. Az első tanulmány tA sárközi nép családi és vallásos életérőh szól Kovács Erzsébet tollából. A vitalitását vesztett, éltető feszültségekben immár szűkölködő, őslakosságában jellegzetesen egykés sárközi nép családi életéről néhány fontos megfigyelést találunk itt helyes, szociológiai szempontú rendezésben. A vallásosság kérdésében éppen csak a felszínt érinti a szerző. Szerinte a vallás legnagyobbrészt külsőség ennél a népnél, viszont a közönyösséget mégsem a nép alkatából származtatja, felhozván a gyermekek ébredő, s csak később közönybe vesző vallásos érdeklődését. A két tényállítás bővebb kifejtése, s ha valóban fennáll az érdekes antinómia, annak magyarázata — némi valláslélektani felkészülés és átélés útján — kívánatos lett volna. Kovács Ágnes A sárpilisi magyleány* címmel közölt tanulmányában a leány élet korhatáraival, a leánynak a családban, a falu társadalmában és gazdaságában játszott szerepével foglalkozik. Témaválasztása jogosultnak mondható, különösen ha arra gondolunk, hogy a sárközihez hasonló társadalmi állóvizekben a nők jelentősége egyre növekszik. A dolgozat érdekes összehasonlításokat tesz az őslakos <p)ógár»-leányok és a jöttek, illetőleg a tanyaiak leányainak életmódja között. A nők szerepének megnövekedésére nézve — anélkül, hogy történeti kutatást végzett volna — elég valószínű magyarázatot ad, de ez egyúttal az egyke keletkezésének is magyarázata s inkább az első tanulmányba kívánkozik. A nevelés Sárpilisen c. tanulmány (Zentai Etelka) nemcsak terjedelemben, hanem szempontokban is a legkevésbbé bő. Voltaképen csak azt magyarázza meg, vázlatosan, de elég világosan, hogy a sárközi család és a 6 osztályos, egytanítós iskola miért nem felel meg nevelői hivatásának. A szerző itt a nevelés fogalmát nyilván nagyonis szűk értelemben veszi, a felnőttek nevelésének, illetőleg nevelődésének körülményeire meg éppen nem is gondol.