Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

32 SZABÓ JÓZSEF pedig azért, hogy társai szabaduljanak.1 Még több oka van a hamis beismerésre annak, akit kínvallatással bírnak rá erre. S ne gondoljuk, hogy erre csak a középkorban volt példa. A vádlottak ma is gyakran vonják vissza beismerő vallomásaikat erre hivatkozással. A tiszaeszlári nagy perben erre is értékes adatokat találhatunk.2 S végre is, mindezektől eltekintve, maguktól az érdekelt felektől objektív előadás nem várható.3 így ment át a hangsúly a tanúvallomásra.4 Az a valóság azonban, amit a bíró a tanútól tud meg, még mindig nem a valóság. Túlsók befolyásoló körülmény játszik közre ahhoz, hogysem az lehetne. Érdekes a tiszaeszlári bünper vizsgálóbírájának (Bary) és védőügyvédjének (Eötvös) könyveit elolvasni, ha tisztán akarjuk látni, mennyire szinte a lehetetlenséggel határos egy ilyen nagy perben az egymással természettől és mesterségesen összekuszált, jó- és rosszhiszemű, valódi és hamis vallomások tömkelegéből a legsoványabb igazságot is kihámozni. Aminthogy ebben a perben sem sikerült, s a bíróságnak bizonyítékok hiányában felmentő ítélete után is titok maradt, mi lett Solymosi Eszterrel? Mindenekelőtt a tanúkban van a hiba. Nem gondolok most a hamistanúkra s a tanúzást befolyásoló betegségekre (paramnesia, pseudologia phantastica stb.). Mert ilyenek is vannak. De tegyük fel, hogy a legtöbb tanú őszinte, egészséges, és az igazat akarja vallani. Mit fog elmondani? Amit tapasztalt. Helyesebben azt, amiről azt hiszi, hogy tapasztalta. A filozófiából tudjuk ugyanis, hogy minden tapasztalat szubjektív. Primitív kifejezésmód az, mikor azt mondjuk, hogy érzékeink valamit nagynak, színesnek, szögletesnek, jónak, rossznak stb. mutatnak. A tapasztalás folyamatának analizálása meggyőz bennünket 1 Eötvös Károly : A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége. Budapest. (Révai.) 1904. II. 156. s köv. 1. ; A tiszaeszlári bűnper. Bary József vizsgálóbíró emlékiratai. (Magyar Élet kiad.) Budapest.* 1941. 738—40. 1. 2 Eötvös : i. m. II. 317. s köv. 1., Bary : i. m. 378. s köv. 1. 3 V. ö. Zehery : i. m. IJ. 637. s. köv. 1., III. 34., 38., 40., 100., 163., 233. s köv. 1., Finkey : Anyagi igazság, 96. 1., Schönvitzky B. : A beismerés a házassági perben. Magyar Jogi Szemle. XIII. évf. (1932), 40. s köv. 1. * V. ö. Reich Z. : i. m. 18—9. 1.