Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - HOL AZ IGAZSÁG? (A bíró lélektani problémái)

HOL AZ IGAZSÁG? 15 i. §, K. 1022. polg. E. H.), a megrögzöttségre (1928 : X. t.-c. 36. §), az élet felfogására (Mtj. 1084. §, K. 75., 82. polg. J. D., 727., 940. polg. E. H.) utalnak, vagy olyan fogalmakat tartalmaznak, mint a lehetetlenülés (Mtj. 969. §), nyilvánosság (Btk. 171. §. 1921 : LIV. t.-c. 57. §, K. 602. J. E., 337., 783. bünt. és 944. polg. E. H., 18. polg. J. D.), párviadal (Btk. 293—300. §), orvosi műhiba (1876 : XIV. t.-c. 74. §, K. 82. polg. J. D.), szabad akarat (Btk. 76. §, Bp. 246. § II., Mtj. 995. §) stb., valamint pl. a büntetéskiszabásra, a súlyosbító és enyhítő körülmények mérlegelésére vonatkozó jogtételek kétségkívül hézagot ütnek a jog elképzelt logikai zártságán, mivel az, hogy mit kell erkölcsösnek, lehetetlennek, jóhiszeműnek, a cselekménnyel arányban álló büntetésnek stb. tekinteni, nem vezethető le magából a jogtételből, hanem a bíró értelmezésétől függ. Ezek azok a fogalmak, amelyeket a bírónak R. Stammler1 szerint a helyes jog szem előtt tartásával kell értelmeznie. De mi a helyes jog? Ezek az ú. n. blanketta-jogtételek csak kivételesen fordulnak ugyan elő, azonban annak folytán, hogy — mint rámutattunk — egymástól elszigetelt jogtételek nincsenek, hanem minden jogtételnek csak a többivel kapcsolatban van értelme : kapcsolatba hozhatók a többi jogtételekkel is, s így — a formális biztonság délibábját elűzve — azok értelmét is befolyásolhatják. Gondoljunk pl. arra, hogy a kötbér tételes magánjogunk (Mtj. 1060. §) szerint méltányosságból mérsékelhető, kereskedelmi jogunk (Kt. 273. §) szerint viszont semmi korlátozásnak alávetve nincsen, ami a kúria magyarázata (K. 327. polg. E. H.) szerint a kötbér mérséklését ebben a körben kizárja. E világos elvi állásfoglalás ellenére a kúria mégis mérsékli elvétve a kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos kötbért is, ami nyilvánvalólag csak a jóerkölcsök kaucsukfogalmának figyelembevételével történhetik. A keret jogtételek kikerülése természetesen a jogszabályok betűszerinti értelmezésével sem lehetséges. Az üyen kísérletek a jogászi formalizmus zsákutcájában végződnek. Gondoljunk pl. Salamon király halálraítélt rablójára, aki csak azt a kegyet kérte, hogy maga választhassa ki azt a fát, amire felkötik ; 1 R. Stammler : Lehre. 311. s köv. 1., U. ő : Helyes jog. 227. 1