Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 4. szám - A hegyközi palócok

FIGYELŐ 441 tást kenyéren, zöld uborkán, paprikán, paradicsomon élve nótaszóval végzi, tud dúskálni is, ha «ideje gyün». Ezekben a vendégségekben azután pazarlásig van minden, amit kezdetleges konyhaművészetükkel előállítani tudnak. A palóc igen szíves, vendégszerető nép. Szeret kedélyeskedni, humorizálni. Csak épp kissé faragatlan és nyelvéhez szokni kell. Aki ezeken túlteszi magát és résztvesz szórakozásaiban, jól fog szórakozni és egyúttal megismeri a palóc gondolkodásmódot, furfangot és kedélyeskedés összes változatait. Mert ilyen alkalmakkor a palóc nekibátorodik és zárkózott világából többet árul el, mint egyébként tenni szokta. Élmények, vágyak, hajlamok kerülnek napvilágra, mit máskor semmiképen sem lehetne kikényszeríteni belőle. Sőt ezekhez mindjárt értékeléseket is füz és ítéletet is mond magáról. A palócságnak művelődését és művészi készségének kialakulását is egyaránt akadályozta az a körülmény, hogy elsőrendű életfeltételeit mostohább környezetben kellett biztosítania, mint ezt más tájak lakói tették. A pásztorkodó kényelmesebb, több szabadidővel rendelkező életmódnak, mely a népi mesterkedés és művészi jellegű népi alkotások bölcsője szokott lenni a palócságnál, mint láttuk, hamar végeszakadt. A földmívelés mellett pedig kevesebb az inspiráció és fáradtabb az ember, szellemi és fizikai téren egyaránt. Itt már csak szerszámok és más egyszerűbb közszükségleti cikkek készítésére kerülhet sor, ha nincs meg az előző korok művészi ráneveltsége. Súlyosbította a helyzetet az a körülmény is, hogy aszszonyaikat is mezei munkára fogták, kik váll-vállmellett kapálnak, sőt sokszor kaszálnak és vetnek is férfiaikkal. így a női fizikum is eldurvult ahhoz, hogy finomabb kézimunkákkal tudott volna foglalkozni. Réti földjeik azonban jól termik a lent és kendert, melyből a téli időszakban fehérneműt készítenek. Kendőiket törülközőnek és törlőruhának szánva újabban mindinkább vásárolják a falvaikban megforduló nyaralók. Ezeken a darabokon azután a régi kezdetleges piros-kék keresztöltésű széldíszítések helyett hímzések és finomabb munkák jelentkeznek. Szórványosan láttunk az ilyen kézimunkákon állatdíszeket is kivarrva. Kakast, galambot stb. Nagyobb gondot régebben csak a vőlegény- és menyasszonykendőre (zsebkendő) fordítottak. Népviseletük mindezek ellenére is szép és ízléses. A férfiak fekete, vagy sötétkék kordbársony viselete mellett jól érvényesül asszonyaikon a fehér ingváll a hozzátartozó selyempruszlikkal és színes rózsás kendőkkel. A haj- és fej díszviselet pedig egyenesen festői. Szép darabokat láttunk Kazár, Derecske és Rimaszombat