Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 4. szám - Eredményes lehet-e a mai magyar szociálpolitika?

FIGYELŐ 429 keresztül egészen az államig, hogy valaminek történnie kell, ha nem akarja a magyar társadalom, hogy létét meg nem fékezett kilengések tegyék kétségessé. A 20. század államának legklasszikusabb jellemzője : a szociális kérdés teljes súlyával jelentkezett és követelt gyors, értelmes cselekvést a 20. században élő, de még mindig a 19. századbeli berendezéssel bíró országtól. E nagy várakozási időszakban álmodta meg Esztergár Lajos pécsi polgármester az új magyar szociálpolitika alapvázát s kísérletezte azt ki a ^szatmári normában)). A szatmári normát nyomon követte Magyary Zoltán kristálytiszta közigazgatási rendszerén nyugvó ^komáromi norma», hogy a kísérletek bevált eredményeit figyelembevéve, útnak induljon hont menteni az 1940 : XXIII. törvénycikkben gyökerező Országos Nép- és Családvédelmi Alap. Benne az új magyar szociálpolitika öltött testet, azé a szociálpolitikáé, melynek eredményes vagy eredménytelen voltától függ, hogy helyre lehet-e még áll tani a magyar társadalom kibillent egyensúlyát. Az Alap ez év őszén egyéves múltra tekinthet vissza. Eddigi működése, a magyar állami élet egészébe való beilleszkedése reális alapot nyújt ahhoz, hogy benne az új magyar szociálpolitika eredményességének nagy kérdését vizsgálhassuk. II. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alapban lerakott szociálpolitikai módszer elvben korszakalkotónak mondható. Hangsúlyozni kell azonban, hogy csak elvben, mert az elgondolás még nem jelenti egyúttal a megvalósulást is. Az út messze van odáig. Az új szociálpolitika alapgondolata a gazdasági talpraállítás eszméje, melyben az a végső cél rejlik, hogy kivitelezése eredményeképen önálló, hatósági támogatásra többé nem szoruló egzisztenciák jöjjenek létre. A jelszó az, hogy az állam csak egyszer juttat, de ez a juttatás mennyiségileg és minőségileg oly mérvű, hogy helyes felhasználása esetén a felkarolt talpra tud állni, nem szorul rá mégegyszer a közület támogatására. Jellemzi még a juttatást, hogy az természetben történik (ház, építési anyag, állat, mezőgazdasági gép stb.) s minden esetben vissza kell azt téríteni. Maga a térítés történhetik pénzben, természetben (állatjuttatás esetén) vagy éppen munkában. így már az első lépésnél kiviláglik, hogy ezt a rendszert az előbbiektől egy egész világ választja el, amikor széles keretekben hömpölygő komoly lehetőségeket nyújt azok számára, akik kemény munkával, öntudatos nekifeszüléssel akarnak a magyar társadalom