Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 3. szám - Nép, nemzet, állam

282 POLNER ÖDÖN Ausztria földrajzi egységgel egyáltalán nem bírt. Ellenkezőleg, területe a legnagyobb mértékben szétfolyt s olyan képet mutatott, mint valami polipnak a teste különféle irányban szétnyúló karokkal. A nemzeti alapon álló magyar államot természetes belső erők is tartották össze; az osztrák államnak belső természetes összetartó ereje alig volt; jóformán kizárólag a dinasztiának hagyományain és tekintélyén, valamint az ő rendelkezése alatti tényezőkből, különösen a katonaságból álló erőn nyugodott. Ha már ilyen alapon állott fenn az osztrák állam, hasonlón alapult az osztrák és magyar állam kapcsolata is. Belső erő nem működött az összetartásán; magyar részről külpolitikai és védelmi szempontok és célok vezették az állam népét, hogy e kapcsolatba belemenjen és ahhoz ragaszkodjék; osztrák részről, mondhatjuk, kizárólag a dinasztikus érdek követelte a fenntartását. Nem lehet csodálkozni, hogy az olyan, minden belső összetartó erőt nélkülöző, de sok széthúzó erőt tartalmazó kapcsolat és állam, amilyen volt az osztrák-magyar monarchia és Ausztria, felbomlott akkor, mikor azok az erők, amelyek fenntartották, meggyengültek, azok az erők pedig, amelyek széthúzták, még jobban megerősödtek. Az 1914—1918. évi háború elvesztése folytán a dinasztikus erő és a szolgálatában álló katonai erő jóformán megsemmisült, a nemzetiségi elválási törekvések kívülről is tápot nyerve semmi akadályra sem találtak, mi természetesebb, minthogy e két alakulatnak fel kellett bomolnia.1 Ámde, vethető fel a kérdés, a magyar állam, amelyben megvoltak a természetes összetartó erők, mért szakadt szét öt-, sőt hétfelé? Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a magyar állam tulaj donkép nem szakadt szét, hanem szétszakították. Megvoltak ugyan a magyar államban is a széthúzó erők, amelyek a szétszakítást előmozdították, de ezek talán mégsem lettek volna elegendők, hogy a szétszakítást előidézzék, ha az Ausztriával való kapcsolat folytán ezek is meg nem erősödtek volna. A nemzeti heterogeneitást okozó körülmények közötti különb1 L. erről bővebben szerzőnek : «Állami létünk és nemzeti önerőnk* c. munkáját. Szeged, 1929, Széphalom-könyvtár 13. sz.