Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 3. szám - Nép, nemzet, állam

NÉP, NEMZET, ÁLLAM 267 közös nyelvben jut kifejezésre. De a nyelv is csak a művelődésnek egyik terméke. Ezért él a nemzet mint művelődési közösség nyelvében, mint a közös műveltség termékében. De a nemzet élete nemcsak nyelvében nyilvánul meg, hanem a műveltségnek más termékeiben is. Erkölcseiben, szokásaiban, életmódjában, gondolkodásában, magános életviszonyait és közszervezetét szabályozó jogintézményeiben, művészetében, költészetében, bölcselkedésében. Mindeme kulturális jelenségek közössége az egyszerűbb vérségi kapcsolatokban fennálló közösségekből, részben a faji kötelékekből fakad, de a földrajzilag egységes és összetartozó földterületen, hasonló természeti viszonyok között való élés, az egységes állami szervezet és a mindezek következtében előálló sűrűbb kölcsönös érintkezés szintén hatalmas tényezői a nemzeti kulturális közösség kifejlődésének oly népelemek között is, amelyek eredetileg nem tartoznak ugyanazokhoz a primitív vérségi és faji kapcsolatokhoz. Azoknak a művelődési termékeknek a közössége, melyek a közös nyelven kívül alapjai az egy nemzetté összeforrásnak, annál fontosabb, mennél kevésbbé van meg valamely államban a nyelvi egység. Az egy állami szervezettel és egységes állami területtel összefűzött nép különböző nemzetrészekből, úgynevezett nemzetiségekből állhat és a sok nemzetiségű összetétele a népnek a nép soknyelvűségében jut leginkább kifejezésre. A soknyelvűség sokféle művelődési közösséget is jelent és e sokféle művelődési közösség megkülönböztetett nemzetekké, vagy nemzetrészekké való fejlődése, esetleg más hasonló nyelvű nemzetrészekkel egy állami szervezetben való egyesülésre irányuló törekvést szülhet ; tehát oly jelenség, amelynek az államra bomlasztó hatása van, vagy lehet! Az állam ugyanis valamely népnek meghatározott földterülethez fűződő hatalmi szervezettsége. Ezt a hatalmi szervezettséget különféle erők hozhatják létre és tarthatják fenn. Létrehozhatja és fenntarthatja egyesek vagy családok (dynastiák) hatalmi érdeke ; létrehozhatja és fenntarthatja bizonyos földraj züag összefüggő területen élő népességnek más államok között való sajátságos elhelyeződése, vagy különböző államok hatalmi versengése ; létrehozhatja és fenntarthatja a gazdasági érdekközösség is ; de ma már a legelterjedtebb államalakító és államTársadalomtudomány. 18