Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 3. szám - Nép, nemzet, állam

y NÉP, NEMZET, ÁLLAM. E folyóirat ezévi i. számában Dékány István felveti és vizsgálja a nép, nemzet és állam mai viszonyát. Megállapítja, hogy ennél szubtilisabb kérdést — 25 év óta — a társadalomtanban nem talált. «Ma» — ez 2—3 évet jelent — a kérdés még bonyolultabbá vált. Egyúttal azt is megállapítja, hogy a kérdést már klubok is tárgyalják, csak épp a katedrák maradtak — egynek kivételével — aránylag némák, holott a kérdés irodalma már óriási s a háború előtt nálunk is figyelemmel kísérték. Ehhez a megállapításhoz kívánom megjegyzéseimet fűzni. Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy e kérdést nálunk a háború előtt nemcsak figyelemmel kísérték, hanem vele nagyon behatóan foglalkoztak is. Eltekintve br. Eötvös Józsefnek és több kortársának (Gorovénak, Wesselényinek, br. Kemény Gábornak, Mocsáry Lajosnak) a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó s e kérdést is érintő munkáitól és a cikkíró által is említett szerzőtől (Barabási Kún Béla) ; a «nemzetállam» gondolatának tüzes hirdetője, Kuncz Ignác (1888-ban) és az ugyancsak a nemzet és állam azonosságát valló Concha Győző (1895-ben) rendszeres kézikönyveikben magát a három fogalmat egészen világosan és félreérthetetlenül elméletileg is meghatározták saját felfogásuk szerint. De igen szépen foglalkozik e kérdésekkel Concha Győző «A magyar faj hegemóniája* című 1890-ben megjelent tanulmányában (újra megjelent munkáinak «Hatvan év tudományos mozgalmai között» című gyűjteményében I. kötet 537. lap) és a Budapesti Szemle 1928. évi folyamában megjelent «A nemzeti eszme kifejtésében nemzeti kultúra* cím alatti felszólalásában. Ennek megállapítását szükségesnek tartottam, mert magának Dékánynak e kérdésben vallott egyik nézete lényegüeg meg-