Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 1. szám - Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve. XXVIII. évfolyam. Szerkeszti: Illyefalvi I. Lajos dr. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala. 1940.

KÖNYVISMERTETÉSEK 157 válik Budapesten a nép növekedésének üteme, amely 1920—1930 között évente átlag 7719 lélekkel o-83%-os, 1930—1935 között 10.849 lélekkel i-o8%-os, a legutolsó években, 1935—1939 között 13.862 főnyi évi szaporulattal már i-3%-os arányú volt. 1880 óta, tehát mintegy 60 év alatt, pontosan háromszorosára növekedett Budapest népessége, míg az ország vidéki népe ez idő alatt mindössze 96%-os növekedést ért el (a trianoni területen). A főváros roppant népességhalmozó ereje — itt él az 1939. évi országosnépességnek 10-3%-a — az egész országból idetorkolló közgazdasági, közigazgatási és művelődési élet természetes következményeként jelentkezik, bár ez a népességi és gazdasági koncentráció már-már a nemzet egészséges népi fejlődésének és társadalmi viszonyainak rovására megy. Közismert, hogy a főváros népessége ma is túlnyomórészt a belső vándorlás fölöslege révén gyarapszik. Emellett azonban a természetes szaporodás, illetőleg a születések száma sem hanyatlott az utóbbi években Budapesten. Kedvező tünet a házasságok számának állandó emelkedése is, ami a születések növekedésével együtt azt mutatja, hogy Budapest népességében még mindig vannak olyan eleven erők, amelyek egyelőre visszatartották az élettani hanyatlás útjáról, amelyen számos külföldi nagyváros halad. A születések száma 1939-ben 17.030 élveszületéssel olyan magasra emelkedett Budapesten, amilyen még sohasem volt az 1928 óta eltelt évtized folyamán. Ez a 15-5 (a halvaszülöttekkel együtt 16-0) ezrelékes születési hányad persze még nem elégséges a népesség állományának növelésére a 14-6 ezrelékes halálozási arányszám mellett. Kedvező jel a törvénytelen születések arányának hanyatlása, amely nem egészen egy évtized alatt i9*5%-ról 14-8%-ra hanyatlott s az 1930. évben is csak i5*4%-ig emelkedett. Ezt az arányt igen kedvezőnek kell tartanunk, ha tudjuk, hogy a világháború előtt a budapesti újszülötteknek még több mint 26%-a volt törvénytelen. Állandóan csökken, bár lassú, de következetes irányzattal a fővárosi nőtöbblet is, ami szintén egészséges társadalmi fejlődés jele. A házasodási kedv növekedését mutatja az 1931. évi 10-4 ezrelékes nyers házassági arányszámnak 12-0 ezrelékre való növekedése. Igaz, hogy ez a javulás részben a népesség korösszetételében beállott változás következménye, hiszen a világháború előtt csak 1912-ben érte el ez az arányszám a 10 ezreléket. A 15 éven aluli korban lévő gyermekek számának hanyatlása miatt ugyanis ma aránylag többen vannak a házasuló korúak Budapest népességében, mint régebben voltak. A 15 éven aluli gyermekek aránya 1880-ban még 26-9% volt