Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)
1941 / 1. szám - Visszapillantás
VISSZAPILLANTÁS 3 ben, a bennük rejlő idegenségekben, a magyarság belső megértésének hiányaiban. Ha valakinek, Bibó Istvánnak valóban volt oka bízni abban, hogy a Társadalomtudomány olvasói nem fogják összetéveszteni folyóiratát a nemzetközi radikalizmus orgánumával. A szemlék valamiképen mindig tükröztetik a szerkesztő szellemét. Mellőzzük az összehasonlítást, de idézzük fel a visszaemlékezés e perceiben első szerkesztőnk nemes alakját. Ezét a a maga útján járó, nem alkuvó, mélyen magyar lelkű férfiúét, akinek egy gondja volt — inkább tépő, mint cselekedtető gondja : a magyarság sorsa, amelyet hittel, önzetlen, odaadó, tiszta lélekkel szolgálni számára a magyar léttel volt egyértelmű. Mennyit szenvedett, látva az emberek aljasságát, ahogy az opportunus elvtelenséget szokta nevezni. Mégsem csüggedett a tőle oly idegen erkölcsi világban, mert erősen hitt az egyszerű magyar nép és a fórum tülekedését ösztönösen kerülő magyar értelmiség benső értékeiben. Csak eszméletre kell hozni a magyart, hogy lemossa az idegenség rátapadt porrétegét, mely eltorzítja igazi ábrázatát. Szenvedélyesen kutatja a magyar karakter titkait, végtelen és forró vitákban védi igazát tételeinek, melyeket vizsgálódás és képzelőerő együtt, de sokszor viaskodva szűrtek le lelkében. Nem volt fürge elme s a formáért, melyet ízlése igényelt, olykor küzdenie kellett, e nehézkességért azonban bő kárpótlást adott egyéni, önálló gondolkozásának magva és súlya. Mint szerkesztő nem vette szigorúan a szociológiai jelleget. Felfogása szerint minden tanulmány, mely a népről, valamely társadalmi jelenségről vagy kérdésről szól, tárgya alapján s tekintet nélkül a szerző tárgylátására vagy írói célkitűzésére, már szociológiai munka. A társadalomtudományi aszpektus sokszor hiányzik az első évfolyamok tanulmányaiból (— valljuk be, ma is itt van a legnagyobb nehézsége a szerkesztésnek —), azonban ennek ellenében viszont igen vigyázott a szerkesztő, hogy jónevű, kitűnő szerzőket szólaltasson meg. E sorok írója küzdelmekben és tapasztalatokban gazdag i*