Társadalomtudomány, 1941 (21. évfolyam, 1-5. szám)

1941 / 1. szám - A birói és közigazgatási funkció szociológiájához. Az igazságügyminiszter véleményező szerepe a közigazgatásban

I3« FIGYELŐ gatólagos megegyezéssel szokásjogi úton hozott létre a maga számára. Érdekes jogszociológiai tanulságokhoz jutunk, ha ennek a jelenségnek az okait keressük. Az első ok kétségtelenül az ilynemű jogi véleményezésnek a bírói funkcióval való rokonságában rejlik. Míg a peres felek számára történő, ügyvédi jellegű jogi véleményadás eléggé ismert és feldolgozott jelenség, addig annak a véleményező funkciónak, mely egy hatóság részére a miként való határozathozatal kérdésében ad véleményt, kevésbbé ismertek a jellemző vonásai. Valószínű, hogy igen változatos megjelenési formái voltak és vannak világszerte, de általánosan ismert példája kevés van. Ilyen az angol titkos tanács véleményező hatásköre, melynek értelmében közigazgatási ügyekben, valamint több, Nagybritannián kívüli birodalmi jogterületről a király elé terjesztett mindennemű fellebbviteli ügyekben a titkos tanács jogi bizottsága mond véleményt.1 Ismeretes az is, hogy a francia államtanács egészen 1872-ig nem mint kötelező határozatokat hozó közigazgatási bíróság, hanem mint az államfő véleményező szerve működött.2 Németországban a XVIII. század végéig gyakorlatban volt az ú. n. Aktenversendung, vagyis az, hogy a bíróságok a határozathozatalra érett ügy összes iratait más bírósághoz vagy egy jogi fakultáshoz küldötték jogi véleményezés végett.3 A nemzetközi jogban ismert példa a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság véleményező hatásköre, mely a Nemzetek Szövetségének közgyűlése vagy Tanácsa által hozzá áttett ügyekben adott jogi véleményeket. E véleményező szervek működésében is több ponton észlelhető, hogy igyekeztek a jogilag megragadható kérdésekre szorítkozni,4 a politikai kérdések eldöntését lehetőleg elhárították maguktól,5 a véleményezés során a maguk és a megkereső hatóság hatáskörét vizsgálat alá vették,6 a tényállást tisztázni igyekeztek s csak minden vonatkozásban feltárt, egyértelmű tényállás mellett adtak véleményt, nehogy hiányos tényállás alapján történt állásfoglalásaik 1 Csiky János : Az Állandó Nemzetközi Bíróság véleményező hatásköre. 1935. 26. o. 2 Menczer Károly : A francia és olasz államtanács szervezete és működése. 1937. 47. o. 3 Sacher: Staatslexikon. I. köt. «Akten» alatt 101—102. o. 4 Csiky i. m. 105. o. 6 Csiky i. m. 27., 29., 92. o. • Csiky i. m. 29., 33., 98., 104. o.