Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 1. szám - A hitbizományok helyzete Magyarországon

A HITBIZOMÁNYOK HELYZETE MAGYARORSZÁGON 65 vörös fonálként vonul végig az a helyes szempont, hogy a hitbizomány problémáját nem szabad doktriner egyoldalúsággal az ország egész gazdasági helyzetétől elvonatkoztatva tárgyalni. Kétségtelen : ez a kérdés részproblémája úgy a kötött-, mint a nagybirtokkérdésnek. Ez az alap, amiből ki kell indulni. Az e körül zúgó viták viharzónájába nem kívánunk itt bekerülni. Csak éppen rámutatunk, hogy —• eltekintve a kérdés fontos, éppen ma nagyon is fortos nemzeti oldalától — a nagybirtokokkal kapcsolatban három észrevételt szokás felhozni. Történetileg azt, hogy kialakulásuk, főleg a hitbizományoké, nem szociális, hanem individuális szempontok szemelőttartásával s sokszor nem nemzeti, hanem udvari érdemek jutalmazásául történt, igen gyakran nemzeti hőseink elkobzott vagyonából. Gazdaságilag azt, hogy jövedelmezőségük és eltartóképességük nem éri el az intenzív gazdálkodásra alkalmasabb s aránytalanul kisebb üzemköltséggel dolgozó kisbirtokét. Szociális szempontból azt, hogy megakadályozzák kisemberek földhözj utását és egzisztenciaalapítását, s ezáltal a kivándorlás és egyke egyik főokozói. E szempontok felett természetesen vitatkoznak ; akárkinek legyen is igaza, egy bizonyos : ezt a kérdést sem tisztán individuális, sem tisztán köz- vagy éppen magángazdasági szemszögből nézni nem szabad. Ha egyáltalán van szempont, amely lényegesebbnek tekinthető a többinél, úgy az éppen ma és éppen nálunk a szociális szempont. A nagybirtok körüli vitának tárgya egyébként csupán az, hogy nagybirtokok kivételes fennállása igazolható-e a fenti szempontokból. Az, hogy a nagybirtokképződésnek túlsúlyra jutnia, szabállyá válnia nem szabad, ma már vitatottnak sem tekinthető. Ha ezzel tisztában vagyunk, meg kell állapítanunk, hogy hazánk birtokmegoszlása a hitbizományi reform előestéjén nem volt kedvezőnek tekinthető. A törpebirtokok a gazdaságok 7i«5%-át tették ki, az ország földterületének viszont csak 11%-át. Ezzel szemben az 500 holdon felüli nagybirtokok a gazdaságok o-2%-át képezték csak, az ország földterületének viszont 32-3%-át. A földbirtok összes területéből a szabadforgalmú földbirtokokra 11,721.222 kat. hold (72-9%), a kötött jellegűekre 4,360.622 kat. hold (27-1%) esett. A korlátolt forgalmú földbirtokok több mint 1 millió kat. hold) egyházi és felekezeti iskolai földTársadalomrudomány. í