Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 1. szám - A hitbizományok helyzete Magyarországon

SZABÓ JÓZSEF birtok problémája áll. Kihangsúlyozzák ezt a további reform­tervek is. A hitbizományi reform kérdésének tárgyalására ugyanis a magyar tudományos akadémia 1846-ban pályadíjat tűzött ki. A három pályadíjnyertes mű egyaránt pénztökére kívánta átalakítani a hitbizományokat. A reformból a szomorú kimenetelű szabadságharc s az ezt követő politikai zavarok közepette semmi sem lett. A kiegyezés utáni korszakban azonban ismét élénk irodalmi tevékenység indult a hitbizományok reformja érdekében, főleg közgazdasági szempontból. Többek között felmerült ekkor a hitbizományok nemzetiségi vidékre áttelepítésének gondolata, ami nemzet­védelmi szempontból egészen szerencsétlen elgondolás. Sokkal szerencsésebb a mult század utolsó éveiben a polgári törvény­könyv előkészítésével kapcsolatban a hitbizomány reformjára vonatkozólag felmerült újabb tervezet, amelynek alapgondolata ismét az, hogy a hitbizományi ingatlanok terjedelme korlátoz­tassék ; legnagyobb terjedelmük pénzértékben állapíttassák meg, bár az erdőségeké enyhébb szempontok szerint. Sőt e ter­vezet további érdekes korlátozásokat is javasol. Eltekintve attól, hogy hitbizományokat csak azok alapíthattak volna sze­rinte, akik a közügyek terén érdemeket szereztek, azt is előírja a tervezet, hogy a hitbizományként leköthető terület legnagyobb mennyisége az ország egész területéhez viszonyítva is meg­állapítandó, sőt az egyes megyék területéhez viszonyítva is — az egyéb okokból kötött birtokok területének számbavételével. Sőt ezzel kapcsolatban az is terveztetett, hogy nyújtassák mód állagváltoztatások kötelező elrendelésére, ha az ingatlanok meg­kötöttsége egyes vidékeken szembeszökő gazdasági hátrányo­kat okoz. Az észszerű reformok keresztülvitelét ismét egy politikai esemény akadályozta meg : a világháború. Ennek befejezése után a reformgondolatok ismét újult erővel merültek fel. Az eredmény ezúttal nem is maradt el teljesen. Törvényhozásunk két olyan reformot is alkotott, aminek kihatása volt a hitbizomá­nyokra : az 1920. évi földreformot és az 1921. évi vagyonváltság­törvényt. A legnagyobb jelentőségű tervezet (1925) alap­gondolata azonban ismét az volt, hogy a hitbizományokhoz tartozó mezőgazdasági ingatlanok terjedelme korlátoztassék,

Next

/
Thumbnails
Contents