Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 1. szám - IDŐSZERŰ GONDOLATOK A NÉPESEDÉSRŐL

38 SCHNELLER KAROLY hetösége és kihasználása tekintetében egy bántó monopóliumot kreál azok számára, akik szerencsések voltak már idáig az Ünió területére vándorolni vagy ott születni, és akiknek ez a nagy gazdagság — igaz, inkább fokozottabb bérvédelem formájában — monopóliumszerű helyzetet biztosít ; magasabb munkabérek alakulnak ki, mint amilyenek lennének vándorlási tilalom nélkül. Megszoktuk, hogy a monopólium a tőke, a vállalat érdekében és oldalán áll fenn. Természetes azonban, hogyha a munkáskínálatot torlaszolja el az intézkedés, akkor a védett munkások kerülnek monopolisztikushoz hasonló védettség állapotába. Ezt a közvélemény szimpatikusabban fogadja, könnyebben megbarátkozik vele, pedig világgazdasági kihatása sokkal mélyebb nyomokat szánt fel, mint egy-egy szakma termelésének a kartellizálása. Amerika angol-szász-germán jellegét akarták ezzel látszólag biztosítani, ez azonban inkább csak ürügy volt, és mögötte a fentemlített monopólizálási törekvés állott. Az efféle tisztátalan motívumokból szőtt tilalom — lehet mondani — valami parancsot sért meg, mert a természet azon bőséges ajándékozásában, amely az Északamerikai Únióban található, van valami ellenállhatatlan hívó parancs : az emberfölöslegeket, munkaerőket, vállalkozókat magához vonzza. Az ilyen természetellenes tilalmakért nemcsak az a társadalom lakol, amelyet sujt, hanem az is, amelyik elzárkózik. A munkaerők nagyobb konkurrenciája a munkapiacot nyilván lerontja abban az országban, ahonnan akadna bőven kivándorló. A más okokból is esetleg táplálkozó munkanélküliséget mihamar és krónikusan követi a bérszínvonal hanyatlása. Az elzárkózó ország munkabérei ezzel szemben a régi szinten maradnak, avagy átmenetileg javulnak. De a természet adományainak tényében rejlő oeconomicus imperativus törvényét büntetlenül nem lehet megsérteni. Ha a munkás keresetében és az életszínvonalban az eltérés növekszik, akkor a magas munkabéreket mesterséges szinten őrző állam egyre nehezebben adhatja el a maga termelte feleslegeket, mert termékeinek áresését a magas munkabér tétele gátolja, viszont még kevésbbé tudja megvenni tőle az egyre nyomasztóbb bérviszonyokkal küzködő, gyengülő vásárlóerejű és a munkaerők megtorlódásának bajait megérző ország. Természetes, hogy ez azután az amerikai kivitel feltűnő össze-