Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 2. szám - SZEMÉLYI ÉS DOLOGI TÁRSADALOMSZEMLÉLET

SZEMÉLYI ÉS DOLOGI TÁRSADALOM SZEMLÉLET 135 a viszony tisztán személyes viszony, a dolog csak eszköze a felebarátunk megsegítésének, a dolog nem önmagában van tekintve, mint absztrakt érték, hanem csak mint a személyiségnek úgyszólván függeléke. Ilyen felfogása mellett nem lehet szó a dolognak arról a szemléletéről, amelyben a dolog mintegy önállósul, további javakat termelő «funkciója» elismerésre talál. A személyi és dologi szemlélet ellentétére végtelenül jellemző, hogy míg a középkorban a kamatvétel tilos volt, a modern közgazdaságtanban a kamatvételt, illetve a kamatfizetést egyenesen a gazdasági élet normális funkcionálásához tartozónak tekintik, így Xavratil Ákos a Heller—Balás-Emlékkönyvben megjelent «Takarékosság és tőkeképződés* című tanulmányában kifejezetten hangsúlyozza : «Az a vállalat, amely nem érzi a rendes kamatfizetési kötelezettség súlyát, mintegy idegen test a gazdasági élet szervezetében*. De még világosabban jut kifejezésre a személyi jellegű felíogás ellentéte a dologias felfogással akkor, ha a justum praetium tanítását vesszük szemügyre. Eszerint a tanítás szerint az árat nem az határozza meg, hogyan viszonylanak az önmagukban, személyi kapcsolatoktól függetlenül tekintett mintegy megszemélyesített, önállósított dolgok, amelyeknek mai felfogás szerint egymáshoz való mennyiségi, tehát absztrakt, dologias viszonya az, ami az áralakulást meghatározza : a kereslet és kínálat viszonya, tehát az, hogy miként viszonylik a piacra vitt áruk tömege azoknak az áruknak tömegéhez, amelyekre a fogyasztásnak szüksége van. A kereslet és kínálat úgy szerepel, mint két önálló árutömeg, amelyeknek saját mozgása egymás irányában az,, ami az ár konkrét alakulását megszabja. Ellenben a justum praetium egészen más felfogáson alapul. Nem a dolgoknak egymáshoz való viszonya szerint kell az árat megszabni, helyesebben : nem a kereslet és kínálat viszonya szerint alakul mintegy7 automatikusan, mechanikusan, emberi beavatkozás kizárásával, hanem az ember által csak tudomásulvehetően, a dolgok mozgásából mintegy egyszerűen leolvashatóan az áruk ára, hanem személyi nézőpontból tekintve, az egyes személyek valóságos szükségletei szerint. Justum praetium az, amely megfelel az eladó személyi szükségleteinek, ez pedig ahhoz a helyzethez igazodik, amelyet az egyes személy a társada-