Társadalomtudomány, 1940 (20. évfolyam, 1-5. szám)

1940 / 2. szám - SZEMÉLYI ÉS DOLOGI TÁRSADALOMSZEMLÉLET

Ky/ SZEMÉLYI ÉS DOLOGI TÁRSADALOMSZEMLÉLET. A társadalmi kapcsolatok egyik legfontosabb problémája az egyének egymáshoz való viszonyának abból a szempontból való alakulása, hogy ez a viszony közvetlen, személy tői-személyhez kapcsolódó-e, vagy a kapcsolatot személytelen, anonim, dologi elem közvetíti-e, és főleg, hogy — ha dologi elem ékelődik az egyének közé — ennek a dologi elemnek milyen mértékű a közbeékelődése. Lehet ugyanis a dologi elem kapcsolatot közvetítő hatása csekély jelentőségű, az emberi vonatkozások mellett eltörpülő, de lehet ez a közvetítő szerep olyan nagymértékű, hogy mellette a személyi szempontok háttérbe szorulnak és a dologi kapcsolatban levő személyek egyenesen függvényévé válhatnak a dologi elemnek. Hogy mindjárt szemléletessé tegyem a dolgot : a személyi és dologi kapcsolat szélső ellentétét jelzi egyfelől az, amit a görög poliszról állapítottak meg, hogy határa addig ért, ameddig a herold hangja eljutott, amikor tehát az egyesek közti érintkezés, a társadalomra való hatás egészen közvetlen volt, személy és személy kapcsolata teljesen közvetlenül alakult, már amennyiben szellemi tartalom közlését illetően egyáltalában lehet közvetlenségről beszélni. A közvetlenség ebben a relatív értelemben azonban mindenesetre megvolt a polisz tagjainak egymásközti kapcsolatában, az egyes és a közület egymásra hatásában. Az ellenkező pólust jelenti a tömegre hatásnak, általában a másra hatásnak modern módja, amelyet az említett egyenes űttal ellentétben legnagyobb mértékben a kerülő út jellemez. Ha nem is a legmodernebb közvetítési módot tekintjük, csupán a sajtó szerepét, akkor is plasztikusan látjuk kidomborodni a dologi elem óriási jelentőségét az emberi kapcsolatok szempontjából. Ha a görög polisz-szal ellentétben ma akar valaki Társadalomtudomány. 9