Társadalomtudomány, 1938 (18. évfolyam, 1-5. szám)

1938 / 1-3. szám - A MAGYAR PARASZTSÁG LÉLEKTANA

38 TOMORI VIOLA tok életét s melyekkel szemben az egyénben élő törekvések előbb felsorolt formái állanak szemben. Ezen külső és belső hatások és erők találkozásából születik az a viszony, mely alapvetően alakítja az egyént s az egyénen és az általa képviselt közösségeken keresztül végső fokon jellemzi és meghatározza az egész paraszti társadalmat. Itt tehát folytonos körforgásról van szó, ahol a már eddig kialakult miliő-egyén-viszony által megszabott mindenkori helyzet alakítja az egyént, aki viszont állandóan friss, egyéni törekvéseivel egyrészt elfogadja ezt a rendet és alkalmazkodva hozzá, beleolvad, másrészt azonban époly kényszerűen a maga egyéni erőinek hatása alatt alakítja is azt. És minden alakulás és alakítás elsősorban a parasztnak a természethez való viszonya minőségétől függ és ezen keresztül érvényesül. így a paraszt éppen kényszerű alkalmazkodása folytán nemcsak a társadalmi környezethez, emberi közösségekhez alkalmazkodik s bennük és általuk él. Hanem az úgyszólván csak egy részét jelenti annak a közösségnek, mellyel mintegy reflektálatlanul egybeolvad, vagyis a természetnek. Rajta keresztül s általa megszabott formában környezetének minden egyes rétegével öntudatlanul is közösséget vállal. Egyszerűen benne él ebben a nagy közösségben. A súlyos munka s a folytonos kényszerű alkalmazkodás folytán egyénisége rovására hozott áldozatokat azonban éles ellentétekben kompenzálja akkor, amikor a munka alól való ideiglenes felszabadultság ezt megengedi. Végső formában tehát úgy fogalmazhatnánk tételünket az ellentétekről, hogy a paraszt teljesen a közösségben felolvadó lény akkor, amikor környezetéhez a munka viszonya fűzi s egyéni életének feláldozásáért akkor kárpótolja magát, amikor ez a viszony az ünnepi és alkalmi felszabadulások pillanatában meglazul. Nem szólottunk még egy igen lényeges tényezőről, a mai átalakulásról. Bizonyos okok következtében a magyar parasztság a századfordulóig a nyugati államoktól eltérően igen nagy mértékben megtartotta sajátos parasztkultúráját. Ma ezek az okok a jobbágyfelszabadítás, általános iskolai és iskolánkívüli népművelés, modern technikai vívmányok, mint mozi, rádió stb. jobb vasúti összeköttetés és nem utolsó sorban a modern gazdálkodás és a mezőgazdasági árupiac alakulása folytán