Társadalomtudomány, 1938 (18. évfolyam, 1-5. szám)

1938 / 1-3. szám - A FRANCIA SZOCIOLÓGIA TRADÍCIÓI ÉS IRÁNYAI

6 C. BOUGLÉ előkészíteni, hogy kiküszöbölt minden pszihológiát, mint ami szubjektivizmussal van fertőzve. Ebben hü maradt volna Auguste Comte szelleméhez, aki a tudományok osztályozásánál egyáltalán nem ad helyet a pszihológiának. Hogy ebben nyilvánvaló túlzás van, Comte-ra és Durkheimre vonatkozóan egyaránt, azt kimutatta Charles Blondel a «Bevezetés a kollektív pszichológiába» c. művében. Durkheim szemében az igazi társadalmi realitás a képzeteken alapul, de ezek kollektív képzetek, melyeknek sajátos jellegét nem szabad félreismerni. Nem a szellemtől szellemre való átragadásból keletkeznek, hanem egy bizonyos fajta kémiai szintézis eredményei, mely az egészben többet jelentet meg, mint az alkotó elemekben. így jön létre a gondolkodásmódnak az egyénen kívül álló és bizonyos szempontból felette álló rendszere, mely kényszerítő tekintéllyel felruházva jelenik meg előtte. E kitéréssel eljutunk, szerinte, egy bizonyos filozófiai megújhodáshoz, megmagyarázhatjuk nemcsak az erkölcsi tudat, hanem a fogalmak és érzelmek parancsainak kialakulását is. A társadalmak, ezek struktúrája és szükségleteinek vizsgálatánál is találunk magaviseletünket irányító elveket. Ez Durkheim legfőbb ambíciója, kinél a tudós mögött mindig érezhető volt a moralista. Joggal mondhatták, hogy a megfigyelhető szociális realitásokban keresvén a ((kötelesség nemes törzsét* — melyről Kant beszél —, Comte-i injekcióval akarta a kantizmust megújítani. Segítették-e ezek a rendszerek és módszerek az erkölcsi oktatás pozitív megalapozását? A világi oktatás — melyet a III. köztársaság szervezett meg — mindig kereste ezt a támpontot. Ez a gond magyarázza meg részben Paul Lapie kísérletét, ki a tanítóképzőkbe, a jövendő tanítók nevelőintézetébe bevezette a nevelés szempontjai szerint tárgyalt morális és szociológiai ismereteket. Ez a kísérlet a legszenvedélyesebb vitákat váltotta ki és ellenállásra talált nemcsak a hívők, hanem a szorosan vett filozófusok részéről is. A vita még nincs eldöntve. Addig is, amíg megoldódik és feltéve, hogy az erkölcsök tudománya —• hogy Lévy-Bruhl híres könyvének kifejezését használjuk — ha szükséges is az erkölcsi oktatáshoz, de nem elegendő hozzá — áll az, hogy Durkheim eszméi a tudományos kutatás terén több problémát megújítottak és hozzájárultak a társadalmi tudományok eredményeinek szintéziséhez.