Társadalomtudomány, 1937 (17. évfolyam, 1-5. szám)
1937 / 1-2. szám - Az agrárnépesség egészségvédelme mint biztosítási probléma
AZ AGRÁRNÉPESSÉG EGÉSZSÉGVÉDELME 31 nek síkján való valorizálás értelmében és a prevenció szellemében. A biztosításnak nem célja, hogy önmagát feleslegessé tegye: az egészségvédelemnek azonban egyenesen ez adja meg a létjogosultságát. Végül probléma agrárnépességünk egészségi biztosításánál az, hogy az elengedhetetlenül megkövetelendő egyéni felelősségvállalásnak és a felelősségrevonás lehetőségének vagy erkölcsi, vagy anyagi, vagy pedig mindkét feltétele hiányzik a nagytestű és homogénnek látszó «föld-népéből», amelyet paszszív tömegnek a cél érdekében nem szabad tekintenünk, viszont, amelytől aktivitást általános értelemben követelnünk nem lehet. Ugyanis a földmívelésben személyesen dolgozó óriási agrártömeg a maga egyöntetűen primitív volta ellenére, valójában egy hosszú skálán ábrázolható, amely skálának egyik végpontjában egy heroikus aktivitásban küzdő, anyagilag magárahagyott, független kisbirtokos, törpebirtokos és a nincstelen napszámostípus foglal helyet, viszont másik végpontján a teljes megélhetéssel dotált és a gazdájától minden tekintetben függő, neki kiszolgáltatott, teljesen passzív, teljesen önállótlan mezőgazdasági kommenciós cselédtípus van ; ezért az egészségvédelemnek abban a kettős irányban kell hathatósan megnyilatkoznia, hogy az intézményesítés az aktív őstermelőt támogatásokban részesítse és vele párhuzamosan a passzív cselédtípus részére egészségügyi aktivitást sürgessen. A problémasorozat a maga tarkaságában arra az egyértelmű konklúzióra vezet, hogy az egészségügyi haladásnak orvosiasan mérhető eredményeit nem szabad tisztán orvosi természetű munkálkodásoktól várni : az összbeavatkozásoknak nem orvosias elemeket is kell tartalmaznia. Ennek a gyakorlati követelménynek elméleti aláalapozása az orvostudományoknak a társadalomtudományokkal való oly szerves együtthaladását, sőt egybekapcsolását és egybeolvadását követeli meg, amelynek egyfelől az orvostudománynak a társadalomtudományos vonatkozások felé való intenzív tájékozódásával, másfelől pedig a társadalomtudományoknak az egészségügyi szempontból elengedhetetlen biológiai szemlélete újjáélesztésével kell elkezdődnie. Hogy az egészségvédelem előbb jelzett kétirányú nyilvánulása közül melyiknek az érvényre jutása a szükséges, illetőleg a kettőnek együttes alkalmazásakor milyen legyen az arány :
