Társadalomtudomány, 1937 (17. évfolyam, 1-5. szám)

1937 / 3-5. szám - A Dunavölgy rendezése. A nemzetiségi kérdéstől a kisebbségi kérdésig

A DUNAVÖLGY RENDEZÉSE 227 delem hatályosabbá és gyorsabbá tételével és végül az északi államokban méltánylást talált etnikai elvek figyelembe vételével arra kell törekedni, hogy7 a kisebbségi kérdésben érdekelt többi nép és állam is e kérdést legalább olyan megnyugtató módon rendezze úgy politikai, mint jogi, vagyis etnikai és kisebbségvédelmi vonatkozásban, ahogy az a felszabadított északi államokban nyert megoldást s amely így lehetővé tette szinte minden időkre ez államok politikai és gazdasági együttműködését és súrlódásoktól ment együttélését. Dunavölgyi síkban is ügyelni kell tehát arra, hogy az államhatárok etnikai alapon rendeztessenek, hogy a határokon egy tömbben élő kisebbségek anyanépeikhez visszacsatoltassanak, hogy az e határrendezések után is középeurópai viszonyok folytán törvényszerűen megmaradó kisebbségek politikai, gazdasági, kulturális és vallási téren teljes egyenjogúságot élvezzenek. Ehhez azonban szükséges az ellentétek felszámolása, a kontroverz kérdések kölcsönös jóindulatú rendezése, mert a mult egyszer már csődöt mondott módszereivel — amint erre ma már utódáUambeli politikai írók is rámutatnak —, többet célt érni nem lehet, hiszen a népek egyéniségével és kultúrigényeivel vagy gazdasági kívánalmaival nem számoló rendelkezések egyformán veszélyeztetik a békét akár románok, szlovákok, szerbek, horvátok, akár magyarok, németek, bolgárok vagy rutének ellen és kárára gyakoroltatnak.1 A kisebbségi kérdés nem más, mint a nemzetiségi kérdésnek jogilag rendezett, szabályozott és szabályozható része, de csak része, tehát tőle az egész probléma komplexum rendeződését és tisztázását várni nem lehet. A jövő útja : a kettő szimultán rendezése. A nemzetiségi kérdés csak az államhatárok etnikai rendezésével, a kisebbségi kérdés pedig csak a probléma szigorú jogászi szabályozásával és akként oldható meg, ha a «kisebbségvédelem» tartalmi és formális tekintetben harmóniába kerül egymással, vagyis : valóban quantitatív értelemben vett kisebbségek állam jogi viszonyait lesz hivatva rendezni ellentétben mai állapotával, mikor egyes államokban 1 Torna Cornea: A kisebbségi kérdés. (Cluj. 40—41. old.) 1Ciaío: A kisebbségi kérdés Nagy-Romániában. (Targu-Mures, 7—12. old.)