Társadalomtudomány, 1937 (17. évfolyam, 1-5. szám)

1937 / 3-5. szám - A Dunavölgy rendezése. A nemzetiségi kérdéstől a kisebbségi kérdésig

220 PONGRÁCZ KÁLMÁN Oly területi kérdéseket, amelyeket a háború felvetett az illető lakosság érdekében és javára, nem pedig a versengő felek ki­egyezése vagy kompromisszuma egy része gyanánt megoldani. Híres 14 pontjában a monarchiát illetőleg és a határrendezés tekintetében ezért nem helyezkedett még csak etnikai alapra sem s elegendőnek tartotta maximális követelményként «auto­nom fejlődésüké biztosítását követelni, mert a népszavazást számításba véve nem tartotta lehetetlennek ő sem, hogy az így «megkérdezett» népek — ha alkotmánymódosítás árán is, de továbbra is — eddigi impériumuk kötelékében szándékoz­nak tovább élni. Egyedül a jogos, kielégíthető, kölcsönös és indokolt igényekkel számoló békét tartotta maradandónak s ezért hangsúlyozta a szenátushoz küldött egyik üzenetében e manapság is annyira aktuális gondolatokat : «A kérdés tehát, amelytől egészében függ a világ jövőbeli békéje és bol­dogsága a következő : a jelenlegi háború egy igazságos és biztos békéért, avagy csak az erők új egyensúlyáért való harc-e? Ha csak egy új egyensúlyért való küzdelem, úgy ki akarja, ki tudja az ily megállapodás stabilitását biztosítani? Csak egy nyugodt Európa lehet tartós Európa . . . Csak az a béke lehet állandó, amelynek alapja az egyenlőség és a közös részesedés a közös áldásokban . . . Megszegnének minden békét, amely nem ismeri és nem fogadja el ezt az elvet. Az ilyen béke nem támaszkodnék az emberiség érzéseire és meggyőző­déseire. Egész népek szellemi forrongása súlyosan és állandóan küzdene az ilyen béke ellen és a világ rokonszenveznék e küzdő népekkel. A világ nem élhet olyan békében, amely nem biztosítja az élet nyugalmát és nem fogadhat el állandónak oly békét, amely ellen egyes népek akarata lázadozik, amelyben a lélek, a jog, az igazság és szabadságérzés nem tud megnyugodni*).1 A Középeurópát rendezni hivatott wilsoni elv azonban a békeszerződések megalkotásakor mégis háttérbe szorult. Nemcsak az általa kívánatosnak jelzett népszavazást mellőz­ték a nemzetiségi ellentétektől leginkább feldúlt dunavölgyi térben, hanem az etnikai kívánalmakat is számításon kívül hagyták, amikor kitűnt, hogy ezeket sem a gazdasági, sem a 1 Wilsonnak a népek ligája ügyében 1917 januárjában kelt kon­gresszusi üzenetéből.

Next

/
Thumbnails
Contents