Társadalomtudomány, 1936 (16. évfolyam, 1-5. szám)

1936 / 4. szám - A jogi gondolkodás új útjai

A JOGI GONDOLKODÁS ÚJ ÚTJAI. A középeurópai államéletben az utóbbi három évben beállott nagyarányú eltolódások mindegyre erösebben kezdik hatásukat a szó technikus értelmében vett jogi («jogászi») gondolkodásban éreztetni, több oknál fogva elsősorban Németországban. Terméketlen vitának látszik, hogy vájjon az újszerű jogi fogalomvilág csupán visszatükröződése-e, vagy szülőoka a politikai rendszerváltozásnak : ezt a kérdést teljesen mellőzhetjük annak a jelenségnek tárgyilagos vizsgálatánál, hogy a közelmúlt mozgalmai által felszínre hozott, tág általánosságokban fogalmazott világnézeti tételek milyen alakban szublimálódnak a jogi dogmatikának az emócióktól távolabb eső síkjába. Ez a téma kétségtelenül sokkal bonyolultabb és jelentősebb, semhogy az — mint a nagy küzdelemben legyőzött tábor képviselői szeretnék — fölényes kézmozdulattal, az új rendszer zászlója körül csoportosuló jogászok szellemi önállótlanságára, vagy épen szervilizmusára való egyszerű rámutatással lenne elintézhető. Hangsúlyozzuk, hogy tisztán az elméleti jogtudomány síkján mozgó fogalomképzésben beállott változással kívánunk foglalkozni, ami nem azonos azzal az ehhez képest köznapi jelenséggel, hogy uralomra jutott politikai pártok egyes programmpontjai milyen átalakuláson mennek át, míg a propagandától a tételes jogforrásokban való megvalósulásig eljutnak. A Harmadik Birodalom eszmevilágának hódoló jogtudomány elérkezettnek látta az időt arra, hogy erőtlen és az új rendszer igazi meggyőződéses hívei által visszautasított kísérletek után,1 amelyek a jogtudomány eddigi módszereivel és fogalmi apparatúrájával kívánták az új rendszer jogalkotásait 1 Edgár Tatarin-Tarnhayden : Werdendes Staatsrecht, Carl Heymans Verlag, Berlin, 1934 >' v- °. C. Denedder kritikájával, Zeitschr. f. d. ges. Staatswiss. 1934. 348—349Társadalomtudomány. 10