Társadalomtudomány, 1934 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 1-2. szám - Liberalizmus és etatizmus. (A társadalomtudomány körkérdésére.)

2 LIBERALIZMUS ÉS ETATIZMUS nek elsősorban szemünk előtt, a liberalizmusnak tudományos tartalmára gondolnunk s igen fontosnak tartjuk azoknak az eredményeknek figyelembevételét, amelyek a különböző államokban (Olaszország, Németország stb.) a liberalizmus átalakulása, illetőleg más társadalomrendező elvek érvényesítése következtében megállapíthatók. Kívánatos, hogy a társadalmi élet minél többirányú nyilvánulása nyerjen megvilágítást a hozzászólók nyilatkozataiban, tehát nemcsak a politikai, gazdasági és kulturális élet általában, hanem ezek fontos részletproblémái is. Hogy csak néhányat említsünk, pl. a politikai témakörben a szervezkedés, a vezetőkiválasztás, az elit, a társadalmi osztálytagozódás stb. kérdései, a gazdasági témakörben az állami beavatkozás, a protekcionizmus, a vámvédelem, a jövedelemeloszlás, az érdekképviseleti szervezkedés, a hitelélet, a bér- és árpolitika, a szociális közgondoskodás kérdései, a kulturális témakörben a szelekció, az iskolafenntartás, a minősítési rendszer, a közszellemalakító tényezők : a sajtó, az irodalom, a színház stb. kérdései, a közvélemény s a közszellem kérdésével kapcsolatosan a gyakorlati erkölcs reformjának kérdéskomplexuma. Szeretnők tisztázva látni a liberalizmus és a néplélekben tükröződő nemzetegyéniségek kapcsolatait s azokat az okokat, amelyek miatt a liberalizmusnak más és más a megvalósulási formája s mások a kinövései a különböző múltú, társadalmi struktúrájú, fejlettségű nemzeteknél. Mind a körkérdés anyagának könnyebb áttekinthetése érdekében, mind pedig a mai közlési nehézségek miatt mégegyszer kérjük a hozzászólások plasztikus tömörséggel való fogalmazását s azt, hogy egy-egy nyilatkozat lehetőleg ne haladja meg a három-négy nyomtatott oldalnyi maximális terjedelmet. Huszonöt választ kaptunk. Több levelünk válasz nélkül maradt olyanok részéről is, akiknek közönyét az ügy érdekében őszintén sajnáljuk. Ám a téma kényes, vannak, akik nem szeretnek nyilatkozni érdekek és érzelmek ütközőpontjában álló kérdésekről. Viszont a hivatottak többsége nem így gondolkozott s a beérkezett válaszokból éles, tiszta, őszinte kép bontakozik ki a gondolatoknak arról a gazdag szövedékéről, amely ma e középponti társadalmi kérdés tekintetében a legjobb elmélet világszerte foglalkoztatja. A hozzászólások nem tükröztetnek azonos társadalomszemléletet, de hiszen éppen az volt a célunk, hogy mintegy színkép-sorát kapjuk meg, miképen rajzolódik e fontos probléma a különböző korú és életfelfogású, de a közérdeket őszintén kivánó gondolkodók lelkében s milyen irányban indítja a jobb jövő keresőit? A teljes őszinteség, tárgyilagosság s a javítás tiszta vágya bizonyos belső összhangot hoz a hozzászólásokba. Ezt az olykor merőben ellentétes megállapítások vagy kívánságok sem rontják meg. A hang az igazságkeresésé, nem a dialektikával sikert hajszoló polémiáé. Ezért volna indo-