Társadalomtudomány, 1934 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 1-2. szám - Albrecht Ferenc dr.: Forrástanulmányok gróf Tisza István román nemzetiségi politikájához. Lugos (Husvét és Hoffer), 1933. III l. [könyvismertetés]

136 FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE a jó modor és a jó nevelés gyűlöletessé lesz s mindjobban csökken az önuralom s embertársak megbecsülése. Ugyancsak az egyenlőség szeretetének következménye az is, hogy ma kevesebb a jeles államférfiú és jó hivatalnok. A kiváló tulajdonságokkal rendelkező politikus a parlamenti többség megszerzésének szükségessége következtében a többség, a középszerűség befolyása alá kerül. Hiába tesznek mindenki számára hozzáférhetővé minden pozíciót, az a törekvés, hogy ezáltal minden tehetség érvényesülhessen, eredménytelen marad. Oly nagy számban rohanják meg a kevés számú állást, hogy a középszerűség nagy tömegénél fogva elzárja az utat a természetszerűleg kisszámú kiváló tehetség elől. Magában a hivatalokban sem érvényesülhet a tehetség, mert az egyenlőség fenntartását ott is fontosabbnak tartják a tehetség érvényesülésénél. Ez az egyenlőség szeretetéből támadt irigység nemcsak az egyének, hanem az egyes társadalmi osztályok, hivatali kategóriák között is megvan. Mindegyik párhuzamba állítja a saját hasznosságát s fontosságát a legtöbb előnyben részesített osztályéval s egyenlő elbánást követel. A korrupciót, melyet tulajdonképpen minden választási rendszer magában rejt a demokratikus társadalomban, ennek a nagy tömeg érvényesülésére irányuló törekvése fokozott mértékben veszedelmessé teszi. A megválasztandó jelöltek a szavazatok többségét biztosítandó, a legnépesebb osztályt igyekeznek megnyerni, mely természetszerűleg a legkevésbbé kiváló. A rendszer tehát ezek uralmát biztosítja. A választók foglalkozási ágak szerint s egyénenként más-más előnyt igyekeznek maguknak a jelölt megválasztásával biztosítani, tehát a képviselőket megrontják a választók. Ennek fordítottja, amikor a választókat a képviselők rontják meg azáltal, hogy megválasztásuk esetére kilátásba helyezett javakkal biztosítják maguknak a szavazatokat. , A népes osztályok uralma jó alkalom a demokratikus szellem lázadó anarchikus tulajdonságainak kifejlődésére. A sok be nem váltott ígéret, az egyéni s osztálytörekvések meghiúsulása tüntetések, rombolások és sztrájkok rendezésére vezet. Ez pedig a modern civilizáció ledöntését, társadalmi visszafejlődést idézhet elő. A közvetett hatások között, melyek sorában szerepel az államok túlköltekezése, a pacifizmus terjedése, a polgároknak a magas adók miatt adócsalásra késztetése is, legtöbb figyelmet a tömeg befolyásolhatóságának s az erkölcsi érzéke csökkenésének szenteli a szerző. Szerinte az általános szavazati jog következtében a tömeg azt hiszi, hogy ért a politikához s az államügyek vezetéséhez. Az újságok ezekre irányuló kritikáit elfogadja, hatásuk alá kerül. Ezek lerontják a megfigyelés képességét s a józan ész velejáróját, a megfontolást, ami pedig nélkülözhetetlen feltétele a társadalmi rendnek. Mindenféle különleges eszme és terv követőkre talál s így a demokráciáról a legnagyobb szélsőségek fejlődhetnek ki. Az erkölcsi érzék csökkenésének legszembetűnőbb megnyilatkozása az a részvét, sőt szimpátia, amelyet egyes bűnösök iránt mutat a többség.