Társadalomtudomány, 1934 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 1-2. szám - Nizsalovszky Endre: Az érdekkutató jogtudomány a magánjogban. Debrecen 1933. 31 l., 8°. [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK 121 az érdekkutató jogalkalmazás lehetőségének és határainak nehezen tisztázható előfeltevései; ezek nélkül a logikai elem túlhajtása s a fogalmi kultusz elleni állásfoglalás csak ösztönszerű (Baumgarten). Mindezeknek a kérdéseknek feltevése a szerző célkitűzésein, aki az érdekkutató módszer hívének vallja magát és ebben a tanulmányban csak annak a magánjog praxisában való alkalmazását kívánta megvilágítani, kívül esik, bár egyes megjegyzéseiből látjuk, hogy azok nem maradtak előtte elrejtve. Nem szentel bővebb fejtegetést a szerző annak sem, hogy az ellentétes érdekek közötti döntéshez szükséges elvet honnan meríti. Gondolatmenetének egészéből azonban nyilvánvaló, hogy ha a szembenálló érdekek a módszeres elemzés által tisztán felismehetővé váltak, a döntést az analógia hagyományos eszközeivel a törvényhozónak más tételes rendelkezéseiben kifejezett «akaratából» levezethetőnek látja. A határesetek kérdését azonban, ahol ez a módszer is csődöt mond, a szerző szintén nem tartja kitűzött feladata körébe esőnek. Fejtegetéseinek egy hiányosságára azonban rá kell mutatnunk. A szerző által képviselt (vagy ahhoz közelálló) irány a német jogi irodalomban gyakran «soziologische Jurisprudenz» néven is szerepel. Ennek a szóhasználatnak az érdemében állást foglalni szintén nem lett volna okvetlenül szükséges, de annak hiánya érezhetővé válik azáltal, hogy néhol «kryptosociologiáról» beszél. Reméljük, hogy a szerzővel ebben a témakörben még találkozni fogunk. Ruber József. ARCHIVA PENTRU STIINTA SI REFORMÁ SOCIALA. X. kötet. 1932. Bucuresti. (987 1.) A Román Szociális Intézet folyóirata. Szerk. Gusti Dimitrie, az Intézet igazgatója. I. Tanulmányok (1—58. 1.) ; II. Monográf ikus gyűjtemény (59—587. 1.) ; III. Törvényhozási kérdések (588—623. 1.) ; IV. Adatok (624—654. 1.) ; V. Eszmei mozgalmak (655—680. 1.) ; VI. Könyvismertetések (681—814. 1.) ; VII. Krónika (815—898. L) ; VIII. Az Intézet jelentése (899—918. 1.) ; IX. Bibliográfia (919—940. 1.) ; X. Olvasóterem (941—987. L). 40 lapon a kötet tartalmának francia nyelvű ismertetése. A román szociális intézet e hatalmas kiadványa egyaránt becsületére válik a román szociológusok szorgalmának és az amerikai mecénások bőkezűségének. A kötet legjelentékenyebb része, a monográfikus gyűjtemény, falumonográfiákból közöl részleteket. A monográfikus falutanulmányozást Gusti egyetemi tanár alapozta és szervezte meg Romániában. Ő abban látja a társadalmi reform sikerének feltételét, hogy a reform a társadalom dinamikus erőinek irányában történjék. Ezért szükséges a nép társadalmi életének tanulmányozása. E célból már 1918-ban megalakítja Jassziban, a meg nem szállott Románia fővárosában a ((Társadalomtudományi és társadalmi reform egyesületet)). A háború után a bukaresti egyetemen kap tanszéket. Előadásain hallgatói s mai munkatársai ismerik meg első-