Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - A FELVIDÉKI MAGYARSÁG VÁLSÁGA

FIGYELŐ 83 Sajnos, ez a népi akció — a felvidéki magyar kisebbségi társadalom világnézeti és generációs széttagoltsága miatt — kellő eredményt nem tud felmutatni. Egyes szép részleteredményeket ugyan majdnem mindegyik csoportnál elkönyvelhet a mozgalom, de ezek ellentétes szellemi tartalmuknál fogva csak még jobban kimélyítik a lelki válságot és az amúgy is megosztott erők további szét forgácsolását eredményezik. Paradoxonnak látszik, ha azt a véleményt kockáztatjuk meg, hogy e széttagoltság a gyakorlati politika terén érezteti legkevésbbé hátrányosan hatását. De ha számításba vesszük, hogy kisebbségeink egyetlen utódállamban sem képesek parlamenti képviseletük útján eredményeket elérni, egyszerre nyilvánvalóvá válik, hogy a kisebbségi munka súlypontja a többség által irányított s éppen azért nem befolyásolható napi politika határán túl, kulturális és társadalmi térre esik. A kisebbség e ponton vívja meg döntő faji csatáját s itt van elsősorban kényszerítve arra, hogy közös frontot alkosson s ennek megfelelően egységesen megállapított terv szerint folytassa a harcot létérdekei megóvásáért. Az irodalom s a társadalmi szervezkedés kérdése így nyomul előtérbe a kisebbségi küzdelemben s így nyernek e problémák eredeti jelentőségüket meghaladó fontosságot. Miként Erdélyben a Szépmíves Céh és az Erdélyi Helikon megalapításával az irodalmat pártpolitika felett állóan sikerült — az irodalmi szempontok előtérbe helyezése folytán — egységessé tenni s így a nemzeti munka gépezetébe racionálisan beüleszteni, úgy a Felvidék íróinak sem lehet más választásuk, ha feladatukat komolyan veszik s hivatásukat eredeti jelentősége szerint értékelik. E belátás, sajnos, a legutóbbi időkig nem tudott diadalra jutni. A mult évben megalakult Magyar Munkaközösség mozgalma volt az első, mely a szélsőségek kirekesztésével a koncentrációt irodalmi, társadalmi és gazdasági téren meg akarta valósítani. «A Magyar Munkaközösség célja — írja hivatalos folyóiratuk — a csehszlovákiai magyarság gazdasági és ezen keresztül kulturális önállóságának a megteremtése ... A Magyar Munkaközösség kulturprogrammj a szembehelyezkedik azzal a konzervatív irányzattal, mely nemzetietlennek nevez minden tudományos önkritikát és minden olyan törekvést, mely a magyarságot a tisztult emberi kultúra erejével újjá, életképesebbé, reálisabbá akarja teremteni, de egyúttal szembehelyezkedik azzal a forradalmi kulturszemlélettel is, mely a nemzeti géniusz tagadásával a magyar nemzeti kultúrát egy internacionális, kollektív kulturegységbe akarja olvasztani ... A Magyar Munkaközösség nem vállal semmi közösséget olyanokkal, akik a magyar nemzeti öntudat átütő erejét tagadják : így nemzeti szédelgőkkel, nemzetközi kozmopolitákkal (és) a nemzetközi nagytőke érdekkörével. . . JJ1 «Mi — mondja a Magyar Munkaközösség egy nyilatkozata — a leghatározottabban tiltakozunk 1 Magyar írás 1932. augusztusi szám. 487. oldal. 6*