Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - BIRTOKTALAN FÖLDMÍVES NÉPÜNK

BIRTOKTALAX FÖLDMÍVES NÉPÜNK 71 a szabályozás, mert a mezőgazdasági munkásnép jó része minden közvetlen hatósági körzeten kívül esik. Az ország egyes részeiben a szakmányos munkások csak reggel hat órától este hatig dolgoznak, bár ők vállalkozók és így az elmaradt napi munkaidő csökkenti keresetüket, illetőleg növeli munkanapjaik számát. Azonban így akarják kifejezni azt, hogy a munkafeltételek tekintetében szolidárisak a napszámos elemmel és nem akarják annak helyzetét rontani. A mezőgazdasági munkásság szociális gondozása. Magyarországon a munkáskérdés mindig foglalkoztatta a törvényhozást. A jobbágyság felszabadítása 1848-ban történt meg, utána az abszolút osztrák kormányzás rendeletekkel szabályozta a munkásügyeket. Miután Magyarország állami függetlenségét visszanyerte, 1876-ban hozta az első törvényt, amely a házicselédek viszonyainak rendezése keretében az őstermelő cselédségre és munkásságra is kiterjedt s a cselédséget a gazda háznépébe besorozva, annak házi fegyelme alá rendelte. Az 1890-es években az ország egyes részeiben erőteljes agrár-munkásmozgalom kezdődött és ennek nyomán 1898-ban indult meg az a rendszeres törvényhozási munka, amely végül a mezőgazdasági munkás elem minden rétegére kiterjedt. Az 1898 : II. t. c. a mezőgazdasági munkásokra vonatkozik és elsősorban a munkások sztrájkmozgalmának igyekszik véget vetni. Jellemző erre a törvényre, hogy fenntartja azt a régi jogot, amely szerint a munkahelyét a törvényben felsorolt okokon kívül más okból elhagyó munkást, vagy munkásokat oda karhatalommal vissza lehet vezettetni s az erre vonatkozó határozat a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtandó. Ugyancsak karhatalmat lehet alkalmazni az ellen a munkás ellen, aki a szerződés ellenére nem jelenik meg, vagy szerződése ellenére segédmunkások, munkaeszközök nélkül jelenik meg a munkahelyen. Viszont szigorú büntetést szab arra, aki ilyen visszavezettetést megfelelő jogalap nélkül kért és rendeltetett el. Ha a karhatalom alkalmazása tekintetében rendelkező hatóság a helyszínén nem jelenhetik meg, akkor kivételesen a munkásságot még a kihallgatásra is elővezettetheti. Az a törvény részletesen szabályozza a sztrájktilalmat, amely már a régebbi törvényben is benne volt. Az is büntetés alá esik, aki a szerződésszegő munkást, napszámost, cselédet nyilvánosan feldicséri vagy azok javára adományokat gyűjt. A törvény elsősorban mindig a munkásság felelősségéről beszél. Azonban ugyanakkor a munkásság javára szolgáló intézkedéseket is tartalmaz ; így kétféle régi visszaélésnek is véget vet, amelyet kárukra szoktak elkövetni. Egyfelől az ingyenmunkának, amelyet azelőtt a munkaadók a szerződött munkán felül követelhettek, másfelől pedig annak, hogy a munkásság pénzbeli és élelmiszer járandóságait szesz vagy iparcikkek fejében megváltották tőlük, sőt nem egy ízben egyenest ilyen cikkekre szóló utalványokkal fizették őket. Ezt a törvényt rövidesen újabbak követték, amelyek részletesen