Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - BIRTOKTALAN FÖLDMÍVES NÉPÜNK

68 MÓRICZ MIKLÓS A cséplést 4%-ért végzik. Részüket a gazdaság szállítja haza. Felszólításra bármikor tartoznak napszámmunkát teljesíteni, főként acatolási és kapálási időben, valamint kaszálási és hordási időben páronkint 10—10 férfi és ugyanannyi női napszámot tartoznak teljesíteni. A napszámbér : férfi női gyermek I., II., III., XI., XII. hóban .. 1.30 0.90 O.7O IV., X. hóban 1.50 I.IO O.80 V., VI., IX. hóban , 1.80 1.20 O.90 VII., VIII. hóban , 2.IO 1.40 1.00 1932-ben ezeket a napszámbéreket 20%-kal csökkentették. Minden munkás kap 800 m2 veteményföldet, amelyért tartozik 3500 m2 lencsét betakarítani. A lencse kézicséplése esetén részenkint 20 kg búzát kapnak. A munkások május 20. körül 25 pengő, június 20. körül 10 pengő kamatmentes előleget kapnak, a tavaszi munkák rendes elvégzése esetén. Ennek az előlegnek első részét a cséplési keresetből, második részét a cirokkeresetből készpénzben kell visszafizetni.)) Munkanélküliség. Az őstermelés terén a munkanélküliség idényjellegű. Mivel a magyar őstermelés még extenzív, és különösen mivel a népies háziipar majdnem egészen megszűnt, télen a falusi nép foglalkoztatása igen kevés. Ez a magyar gazdasági életnek súlyos problémája, azonban ez ellen nem lehet küzdeni a munkanélküliség ellen felhasznált vagy felhasználható eszközökkel. Az Országos Mezőgazdasági Kamara adatgyűjtése szerint, amelyre már hivatkoztam, 1931-ben a napszámos munka átlagban évente nem tett többet 130 napnál, ez pedig azt jelenti, hogy az ünnepnapokat leszámítva, amelyeknek száma mintegy 65, a mezőgazdasági napszámosnép természetes munkaerejének a felét sem használhatja ki. Mondhatjuk azt is, hogy a telet egészen munka nélkül tölti el. A foglalkoztatás mértéke azonban az országban nem egyenletes. Vannak olyan vidékek, mondja a Kamara, amelyeken 200—220 nap jut a munkásnak, másokon pedig csak 80—100. A Kamara idézi egy olyan munkásnak a feljegyzéseit, aki 90 napot dolgozott egy év alatt. Ezekből különböző alkalmi napszámokra esett 12 nap, tavaszi kapálásra 16, aratásra, cséplésre 42, kaszálásra 6, különböző őszi munkákra 14. Az 1930. évi népszámlálás, amely 1930 dec. 31-én tartatott meg, összegyűjtötte a munkanélküliek adatait is. Ez adatgyűjtés során, amely azonban főként az ipari, kereskedelmi és értelmiségi munkanélkülieket tartotta szeme előtt, az őstermelő népnek pedig csak kis hányadát ölelte fel, összesen 24.405 őstermelési munkanélkülit találtak. A munkanélküliség tartama tekintetében ez a szám így oszlott meg : Nem volt munkája az összeírt munkanélküliek közül: az utolsó 2 héten belül .... 1.202 7—9 hónap óta 1.983 15—30 nap óta 178 10—12 hónap óta 1-235 1—3 hónap óta I-43° ennél is hosszabb idő óta .. 1.353 4—6 hónap óta 16.904