Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - BIRTOKTALAN FÖLDMÍVES NÉPÜNK

BIRTOKTALAX FÖLDMÍVES NÉPÜNK 61 jában csak a 24 évnél idősebb munkásság jöhetett számba, illetőleg csak a munkáselemnek a házas része. A házas munkások száma pedig 291.000 volt s eszerint a földreform a földnélküli elemnek majdnem kétharmadát emelte a törpebirtokosok sorába. Bár az utolsó évtized alatt a munkabírók rétege erőteljesen növekedett, a földreform még így is mintegy 55%-kal apasztotta a birtoktalan földmunkások számát. A jelek szerint a mezőgazdasági cselédség a földbirtok előnyeiben kevésbbé részesedett és a földhözjuttat ottakat majdnem teljes számban a napszámos munkáselem körében kell keresnünk. Azonban ezt a számot túlzottnak tartom és véleményem szerint a népszámlálás a nincsetlen elemnek kisebb mértékű apadásáról fog beszámolni, mint azt a földreformnak nem szakszerűen készült statisztikája mutatja. Kereseti viszonyok. Magyar országon a földmüvelésügyi minisztérium rendszeresen gyűjti a mezőgazdasági munkásbérek és napszámok adatait. Sajnos, az adatközlés tempója nagyon lassú ; még nem közölték az 1932. évi adatokat 1932-ben a napszámbérek élelmezés nélkül pengőfillérben a következők voltak : Férfi napszámbérek Női napszámbérek Gyermek napszámbérek leglegalá- ' leglegalaleglegalaátlag magasabb csonyabb átlag magasabl 3 csonyabb állag magasabb csonyabb Tavasszal . IŐO 200 I20 I20 160 90 90 130 6a Nyáron .. . 24O 370 180 180 280 I40 120 200 90 , IŐO 210 I20 I20 170 90 90 130 60 Télen , 130 I90 90 90 I20 60 7° IOO 40 A mezőgazdasági napszámbérek 1928 óta évről-évre csökkentek és általában már 1931-ben lényegesen az 1913. évi bérek színvonala alá estek, az 1932. évi bérek pedig 25—30%-kal kisebbek voltak az előző évieknél. Az Országos Mezőgazdasági Kamara jelentése szerint azonban a valóságban a napszámbérek 20—25%-kal voltak alacsonyabbak azoknál, amelyek a földművelésügyi minisztérium közlésében szerepelnek. A Kamara számításai szerint (1931. évi jelentés, 231. lap) 1931-ben átlagosan egy-egy mezőgazdasági munkásra 130 munkanap esett. Mivel ez a dolog természete szerint főként tavasztól őszig tart — Magyarországon a falusi nép téli foglalkoztatása rendkívül kicsiny —, azt lehet mondani, hogy egy-egy napszámosmunkás évi készpénzkeresete 260—325 pengő között van, aszerint, hogy a földművelésügyi minisztérium kedvezőbb adatait vesszük-e alapul, vagy a Kamara kedvezőtlenebb, de sajnos, minden jel szerint valószínűbb adatait. Mivel pedig úgy számítottuk, hogy egy átlagos munkáscsaládban ketten keresnek s a keresők kétharmadrésze férfi, egyharmada vagy nő, vagy gyermekmunkás, egy-egy napszámoscsalád átlagos évi keresete 400—500 pengő között lehet. Ezt kombinálnunk kell a munkásság ház és földbirtokával és bérletével és csak így érthetjük meg, hogy