Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - BIRTOKTALAN FÖLDMÍVES NÉPÜNK

54 MÓRICZ MIKLÓS kényen olcsóbb, mint a férfiaké és ezt tekintve alapjában véve meg kell elégednünk azzal, ha a nőknek aránylag csak kisebb hányada szerepel a munkapiacon. A női munka azonban elsősorban nem annyira gazdasági kérdés, mint a nemzeti lélek állásfoglalásának kifejezése a nőkkel szemben. A spanyol népek között a női munka csak most kezd meghonosodni, az intelligens elemek nőinek munkavállalása következtében, az északi népek között viszont a női nem arányszáma a munkavállalók sorában éppen olyan, mint a férfiaké. Magyarország e tekintetben is a középúton van, vagy annál valamivel a nőkre kedvezőbb ponton. Az őstermelő lakosságban aránylag több a kereső, mint a népesség többi részeiben, aminek elsősorban az a magyarázata, hogy a nem őstermelő néprétegekben az iskolázás jóval nagyobb hányadot tart vissza a keresőcsoporttól, mint az őstermelők alsó kategóriáiban. Egészen sajátságosan alakul azonban a női munka szerepe éppen abban a két foglalkozási alcsoportban, amelyeket most ismertetünk. A gazdasági cselédség soraiban ugyanis a kereső nők aránya a 17 éves és ennél idősebb nép soraiban 2-8%-ra esik le, a gazdasági napszámosok, munkások rétegében ellenben 35-4% és a többi agrárnépességben is 35-4% Ezzel a jelenséggel, a gazdasági cselédségnek női keresőkben való szegénységével nyilván egybefügg az a meglepő jelenség, hogy a magyar társadalmi szervezetnek éppen ez a része a nőkben általában is legszegényebb. Egészen érthetetlen, hogy amidőn 1920-ban Magyarországon 1000 férfira 1054 nő esett, a gazdasági cselédek rétegénél ez az arány 796. Még feltűnőbb ennek a rétegnek kereső nőkben való szegénysége, mert a hat évnél idősebb lakosságban az országos átlag 1000 férfira 1102 nő volt, a gazdasági cselédek között ellenben csak 768. Láttuk, hogy itt már maga a házas elem aránya is jóval kisebb, mint az őstermelés többi ágainál, de maga az, hogy a gazdasági cselédek soraiban kevesebb a házas ember és több a fiatalkorú férfimunkás, egymagában nem magyarázhatja meg ezt a nagy nőhiányt. Nyüvánvaló, hogy a gazdasági cselédsorban élő családok keresőképes nőtagjai a családon kívül, idegenben keresnek munkát. Valószínű, hogy a házi cselédek soraiban fogjuk megtalálni az innen hiányzó elemet. Az, hogy a női munka főként gyermekmunka, vagy legalábbis ifjúmunka, magától értetődik. Erre vonatkozólag igen érdekes a kereső férfiak és nők arányának korcsoportként való szembeállítása. Az 1920. évi adatok szerint ezer kereső férfira esett kereső nő Birtokos agrárnépesség , Mezőgazdasági munkás , Gazdasági cseléd , Összes keresők 7—14 15—19 20—39 40—59 60 felül összesen é v e s k 0 r b a n 721 766 417 316 528 438 603 678 463 241 278 422 755 858 570 236 295 480 700 777 508 361 323 635 56 48 25 15 15 27 627 711 438 273 356 430