Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - Gávai Gaál Jenő: Nemzetgazdasági és szociálpolitikai válogatott tanulmányinak újabb rendszeres gyűjteménye. I. kötet. Budapest, 1932 [könyvismertetés]

148 FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE az, hogy emberekből állanak. A csoport fogalmánál bizonyos együvétartozás és kapcsolat, mint konstitutív elem nyilvánvaló. Szerzőnk azonban helytelennek tartja, hogy az együvétartozás tudatát konstitutív elemként elfogadjuk, amint ezt eddig tették a kutatók, akik definíció helyett az ideáltipikumot állították fel. Éppen ezért a csoport fogalmi meghatározásánál nem emelhetjük ki az együvétartozás tudatát, ezt az intenzív, egyéb momentumokat elfedő jelleget, mert ezáltal az átfogó megértés rovására kiszorítanók a csoporttanból a nyelvhasználat által is a csoport fogalma alá sorozott sokféle fajú és fokú társadalmi kapcsolatot. Vannak ugyanis csoportok, amelyeknél nincsen meg az együvétartozás tudata. Elsősorban a logikus értelemben vett csoportoknál, az emberkategóriáknál a kapcsolat csak képzelt. Ezek a «nem valódi» csoportok, ahol azonos ismertető jelű embereket együvé gondol a megfigyelő. Ilyenek általában a statisztikai táblázatokba összefoglalt csoportok. Számuk ezeken kívül is nagy, annyi, ahány ismertetőjel szerint csoportosíthatjuk az embereket. Az ilyen csoportoknál vagy egészen hiányzik a reális kapcsolat, vagy attól eltekintünk. A szociológiának, nevezetesen a csoporttannak ezeket az emberkategóriákat, vagyis a logikus értelemben vett csoportokat is figyelembe kell vennie egyrészt a társadalom egészére kiható funkcionális jelentőségük, másrészt amiatt, mert a kategória alapját képező egyneműség gyakran vezet valódi csoport képzésére. Mindezen kívül bizonyos értelemben idetartoznak olyan fontos kategóriák is, mint az osztály, a réteg, a rend, a faj. Ezután következnek a halmazcsoportok, amelyeknél az összeköttetés reális, de indirekt. A kapcsolatot itt vagy a térben szomszédos csoportosultság, vagy az idézi elő, hogy az egyeseknek bizonyos beállítottságuk irányul egy harmadikra (személyre, tárgyra, elvont fogalomra), bizonyos magatartást tanúsítanak ezzel a harmadikkal szemben, vagy pedig azáltal keletkezik az összeköttetés, hogy objektív együttműködés kapcsolatot hoz létre. Az előbbiektől az átmenetet az együvétartozás tudatában gyökerező csoportokhoz a közvetlen összefontságon alapuló csoportosulások alkotják, amelyeknél a <cmi»-összeköttetés még hiányozhatik. Ilyenek azok a csoportok, amelyek egymásba fonódó magatartások rendszereinek tekinthetők. Ezek személyes kapcsolat nélküli magatartások. Rendszerei közül valók a szokás, az erkölcs, a hagyomány, a konvenció, az udvariasság, a divat stb. Ilyenek továbbá azok a csoportok, amelyek a tudatalatti kölcsönhatások s végül azok, amelyek az egymás iránti beállítottságok rendszerei. Az előző bekezdésben említett tulajdonságok a kapcsolatok következő két fokánál, a wí-csoportoknál (Wir-Gruppen) és a szervezett csoportoknál is megvannak, csakhogy itt már a wí-tudat (Wir-Bewusstsein, az együvétartozás tudata) is kikristályosodott s ezért sokan csak ezeket tekintik tulajdonképeni csoportoknak. Elméletük kidolgozott. Szerzőnkkel együtt