Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - Gávai Gaál Jenő: Nemzetgazdasági és szociálpolitikai válogatott tanulmányinak újabb rendszeres gyűjteménye. I. kötet. Budapest, 1932 [könyvismertetés]

FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE mindegyikénél fontos egyformán a tudományos képzettség teljessége. A vezérnek, a szónoknak, a szervezőnek most is elsősorban született tehetségeivel kell hatnia a tömegre. De akármilyen politikai géniusz is egy Mussolini vagy Briand, az összefüggések és kölcsönhatások egyre jobban kiterjedő hálózatában az eltévelyedés legnagyobb veszedelme fenyegetné őket, ha nem állnának mellettük a tudósok, a társadalmi technika» szakemberei. Sajnos, amit ez utóbbiak adhatnak, távolról sem elegendő, épen a fennálló iskolák didaktikai hiányossága miatt. A modem politikai problémák jellegzetessége a régiekkel szemben az, hogy általánosakká válnak. Míg p. o. az 1871 utáni hadisarc csak a franciák baja volt, a világháború utáni hadisarcok tönkretették nemcsak a legyőzötteket, de a győzteseket is és felborulással fenyegetik az egész világ pénzügyeit. Ez az általánossá válás teszi különösen nehézzé a társadalmi jelenségek tárgyilagos tudományos vizsgálatát, mert ehhez éppen a jelenség izolálása volna szükséges. Mégis meg kell kísérelni a lehetetlent is. S ha a természettudományok terén a kísérleti eljárások pontossága és biztonsága megengedhetővé tesz némi hiányosságot gyakorlóinak methodológiai tudásában, a társadalomtudományok terén épen ellenkezőleg, az eljárások és technikák bizonytalansága és fejletlensége követeli, hogy a szociológus legyen tudatosabb birtokában úgy az ismeretszerzésnél, mint a cselekvésnél alkalmazandó tudományos módszertannak. Az emberi lélek spontán intuíciói a tüneményekkel szemben tévesek lehetnek és közvetlenül nehezen használhatók az emberi haladásra irányuló együttműködésben. Ezért minden hipotézist, a rendszeresen megfigyelt tények minden magyarázatát meg kell vizsgálni és az ellentmondás és kauzalitás elvének kettős szigorú próbája alá vetni. A többé-kevésbbé zavaros intuitív ideákat ellenőrzéssel át kell alakítani kísérleti feltételek által meghatározott analitikus ideákká, a priori ideákból a posteriori ideákká. S bár az intuíció és filozófia által szolgáltatott ideák magukban véve is igazak és értékesek lehetnek, a teljes és pártatlan, elfogulatlan ellenőrzés előtt nem kaphatják meg a tudományosság bélyegét. Cselekedni annyit tesz, mint a fennállót megváltoztatni. A realizálásnak három megelőző mozzanata van : 1. a cél meghatározása, 2. a jelenleg fennálló helyzet felvétele, 3. a célnak és helyzetnek megfelelő eszközök megjelölése. A cél megjelölése a társadalombölcselet körébe tartozik és ez mindig szuverén aktus. A helyzet és az eszközök meghatározásához azonban vagy empirikus, vagy tudományos kompetencia kell. Sőt ugyanilyen kompetencia szükséges az egves akciók tárgyilagos kritikájához is. Ezért érdemes volna foglalkozni a szociális tudományok methodologiájával, ami nagy lépéssel vihetné előre a tudomány ezen ágait. U. 0. : 4i-e Année. Nos I—EL Janvier—Février 1933. M. M a r 1 y : Tolst&i et les problémes fondamentaux de la pédagogie.