Társadalomtudomány, 1933 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1-2. szám - Az 1930. évi népszámlálás. I. rész. Demográfiai adatok községek és külterületi lakott helyek szerint [könyvismertetés]

n6 KÖNYVISMERTETÉSEK minden érzelmi szempontot messze kerülve törje be vele a trianoni mentalitás rozzant kapuját. Dami hibáinkat is látja s távolról sem hallgatja el. Barátunk, de még inkább az igazságé s ez adja meg könyve gyakorlati jelentőségét. —o.— AZ 1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS. I. RÉSZ. DEMOGRÁFIAI ADATOK KÖZSÉGEK ÉS KÜLTERÜLETI LAKOTT HELYEK SZERINT. A magy. kir. Központi Statisztikai Hivatal e kötete, az 1920. évivel szemben, több értékes újítást tartalmaz. A szociográfus is örömmel látja, hogy az ú. n. visszatekintő tábla most nemcsak a lélekszámot közli a hét utolsó népszámlálás alapján, hanem minden községnek a lefolyt évtizedre vonatkozó népmozgalmi adatait (tényleges, természetes szaporodás vagy fogyás, vándorlási különbözet) is abszolút számokban és százalékokban s a km2-kinti népsűrűséget is. A Statisztikai Hivatal most mindenütt összegezi a 10.000-nél népesebb községek s a Budapesttel szomszédos 21 község (Nagy-Budapest agglomerációja) adatait is. Minden szakember tudja, hogy a demográfiai viszonyok vizsgálatánál milyen zavarólag hatott az, hogy az egészen eltérő fejlődésü s összetételű fővároskörnyéki községek adatai a többi vidéki népességében benne foglaltatnak. Dr. Thirring Lajos egy gondos tanulmánya1 azt is lehetővé teszi, hogy a 22 községből álló Nagy-Budapesten kívül még egy második, a fővárossal ugyan egybe nem épült, de vele szoros gazdasági symbiosisban levő s a többi vidéki népességtől szintén eltérő, átmeneti típusú, 49 községet magában foglaló övezet egyes demográfiai adatait is elkülönítve vizsgálhassuk. A tanyai adatok használhatósága terén is nagy haladást jelent a mostani feldolgozás. Minden község, amelynek külterületén legalább 10 lakos él, helyet kapott s az adatok — az egyes külterületi részek külön felsorolása mellett — immár községenkint is összegeztetnek. Megkapjuk a külterületi lakosság nemek és korcsoportok szerinti megoszlását is. Érdekes lett volna az osztrák és a cseh-szlovák népszámlálási kiadványok példájára a külföldi lakosok néhány demográfiai adatát is legalább törvényhatóságonkinti összegezésben közölni. A szöveges rész szerint a 81.491 külföldi honos közül több mint a fele, 45.381 magyarnyelvű s 63'9%-uk a régi Magyarország területén született, tehát Trianon előtt magyar állampolgárok voltak. A külföldieknek majdnem fele (39.205) lakik Budapesten s közel kétharmada a fővárosban és környékén. Aránylag még mindig sok a külföldi a szénbányatelepeken ; a vidéken Szegeden (953) > Debrecenben (1043) s Sopronban (1110) vannak a legnagyobb számban ; ez utóbbi helyen különválasztásuk a város magyarságának arányát (56*6%) bizonyára néhány százalékkal emelné. 1 Fővárosunknak és környékének újabb fejlődése. Különlenyomat a Magyar Statisztikai Szemle 1931. évi 3. számából. Budapest, 1931.