Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 1. szám - Az asszimiliáció problémája és a szórványvédelem jelentősége a kisebbségi életben

AZ ASSZIMILÁCIÓ PROBLÉMÁJA 5i az élet már azokon a pontokon is háttérbe szorította a magyarságot, ahol a háború előtt még biztos poziciót és hadállást foglalt el, a mesterségesen megnehezített politikai és gazdasági élet pedig nem várt mértékben csökkentette a szórványok ellenállóképességét s így egyre inkább lehetővé tette a többségi nép terjeszkedését. A kisebbségi népet elsősorban szórványainál kikezdő asszimilációra tehát az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Az asszimiláció jelentősége tehát részben emelkedett, részben csökkent. A tapasztalat bebizonyította, hogy az egy tömbben élő kisebbségi népet, mint egészet denacionalizálni lehetetlen s így a «veszélyes zóna» nagysága szűkült és a nyelvhatárra, illetőleg a szórványok lakta területre redukálódott. Az egytömegben élő kisebbségi népet a felszívódás veszélye így csak közvetve (szórványain s szaggatott nyelvhatárain keresztül) fenyegeti s így a kisebbségvédelmi törekvéseknek legsürgősebb feladata, hogy védelmi rendszerüket e felismerésnek megfelelően módosítsák s a rendelkezésükre álló erőkből a kisebbségi küzdelem emez új harcterére csoportosítsanak át annyit, amennyi a lassú és fokozatos háttérbeszorítást megakadályozni képes. A szórvány régi s tisztán elméleti megfogalmazása mellett — mikor az államjogi kapcsolattól függetlenül egy meghatározott területen a többségi népbe ékelt kisebbségi nyelvszigetet jelöltünk vele — a békeszerződések kisebbségvédelmi rendelkezéseit tekintve, most egy másik új és gyakorlati jelentőséget is kell tulajdonítanunk az elnevezésnek. A kisebbségi szerződések ugyanis egyes jogokat, amelyek a kisebbségeket nem mint különálló személyeket, hanem mint összetartozó kollektivitásokat illetik meg, csak az esetben hajlandók a minoritásoknak biztosítani, ha valamely helyen ((jelentékeny arányban» laknak.1 Mivel pedig e ((jelentékeny arány» meghatározása a kötelezett államok diszkrécionárius hatáskörébe utaltatott, s mivel az érdekelt hatalmak (valószínűleg a magyar 1868. évi XLIV. t.-c. hatása alatt) e minimális számot 20%-ban állapították meg, így a szórvány régi fogalmazásával ellentétben ma szórványnak kell tekintenünk azt a kisebbségi tömeget, mely a kisebbségeket kollektive illető bizonyos jogok gyakorlásához megkívánt létszámot nem éri el. Mint látjuk tehát, a két meghatározás lényegében két különböző fogalom megjelölésére szolgál. Az elméleti és gyakorlati politika mérlegelése jut kifejezésre e két meghatározásban, de mint a továbbiakban látni fogjuk, a szórvány gyakorlati tartalmát még e meghatározás sem meríti ki teljesen, hiszen e definíció csak általános 1 L. pld. csehszlovák K. sz. 9. cikk, lengyel K. sz. 9. cikk stb. 4*