Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 1. szám - SZOCIOLÓGIAI MEGJEGYZÉSEK A MAGYAR BANKKÉRDÉSHEZ

4^ MÓRICZ MIKLÓS eltörpül az igazgatóságé mellett. Mindössze 07 millió pengő szerepel e címen s majdnem félmillió ebből a vidéki intézetekre esik, amelyekben a felügyelőbizottság szerepe más is, mint a fővárosi intézeteknél. Ott a felügyelőbizottság ugyanazt a hasznos presztizst jelenti az intézetre nézve, mint az igazgatóság és így ellenszolgáltatásra is több joggal tart igényt, mint a budapesti. Aránylag az igazgatóság közvetlen keresete is nagyobb vidéken, mint a fővárosban. Ennek a jelenségnek egyébként az a természetes magyarázata, hogy vidéken több intézet és több igazgatósági és felügyelőbizottsági tag van, mint Budapesten. Az adakozások tétele összesen 653.000 pengőre rúg. Sokan ezt a tételt idézik annak igazolására, hogy a bankokban nincs olyan erős társadalmi érzés, mint amilyennek lennie kellene. Helyesebb kívánság ennél az, hogy a bankok ne adakozzanak, hanem inkább ne vegyék el adósaiktól azt, ami túlmegy saját szolgáltatásaik értékén. Amit a bankok bármilyen rendeltetésű adomány formájában juttatnak a közösségnek, kezükben, az mind csak propagandaeszköz. Erre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy azokat az összegeket is adományként szerepeltetik, amelyeket a sajtónak fizetnek a kommünikék közléséért, valójában pedig inkább azért, hogy ezeket a kommünikéket lehetőén semminemű kritika se kísérje. Mindenesetre igaz, hogy a szóbanforgó 653.000 pengő csak o-i%-a a bankok saját tökéje, igazgatósága és felügyelőbizottsága által igénybevett összegeknek. Ha pedig elfogadjuk azt a rendszert, hogy a bankok adakozásra is kereshetnek, akkor ez valóban nagyon szerény mértéke az adakozásnak. Ez a magyarázata annak, hogy a magyar bankoknak sem a magyar kultúra, sem a magyar nemzeti érzés ápolása, sem a szegényügy terén nincs számottevő szerepük. * * * A pénzintézeti életnek és szervezetnek nagyon fontos problémája a koncentráltság kérdése. A bankok kis társadalmában éppen úgy folyik a hatalomért való küzdelem, mint bárhol másutt. E küzdelem legújabb formája a koncentráció. Nálunk ez az utóbbi évek alatt meglehetősen nagy mértékben haladt előre. A magyar hitelintézetek fiókjainak száma Budapesten 120, a vidéken 231. A fiókok jelentőségét mutatja az, hogy 12.567 tisztviselő közül 2067 a fiókokban működik. 1929-ben 107 budapesti és 487 vidéki intézet készített mérleget. De ezek közül 250 nem volt önálló. A budapesti intézetek közvetlenül 102, összesen pedig 137 vidéki intézettel rendelkeztek. Voltak ugyanis másod- és harmadfokú affiliációk is. Az affiliációs szervezet pedig 6—7 budapesti nagybank kezében fut össze. Ezek irányítják az ország hiteléletét és így a látszólagos szétdaraboltság mellett