Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)
1932 / 1. szám - SZOCIOLÓGIAI MEGJEGYZÉSEK A MAGYAR BANKKÉRDÉSHEZ
4o MÓRICZ MIKLÓS kamatadó, ami a tökebirtokosoknak kifizetett 189-2 milliót i-i4%-ka] terheli meg, az intézeti jövedelemre háruló adó tehát a megmaradó nyers bevételnek, kereken 175 millió pengőnek már 12-8%-ára rúg. S mivel végeredményben csak azt számíthatjuk nyereségnek, amit a pénzintézetek osztalékra fordítanak, továbbá azt, amit az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak kifizetnek és amit tartalékolnak vagy leírnak, amennyiben ez valóban az úgynevezett titkos tőkék gyűjtését jelenti, az adók százalékaránya még tovább emelkedik az állam és a községek javára. Ha az osztalékul kifizetett 36-0 millióhoz viszonyítjuk az állam és a községek közvetlen adóbevételeit, az arány körülbelül az, mintha a társadalom szolgáltatta volna a pénzintézetek alaptőkéjének kétharmadrészét és az erre eső osztalékot kapná meg adók formájában. A személyzeti kiadások 52*0 milliós tételében a következő elemek szerepelnek : a személyzet javadalmazása 47-1 millió, jutalékai 2-0 millió, a nyugdíjalap javadalmazása i-6 millió és a nyugdíj tartalék növelése 1,267.000 pengő. Sajnos, itt sem látunk olyan világosan, amint kellene. Egyfelől nem tudjuk, mit kellene a költségekből a személyzet kereseteinek tételéhez hozzászámítani. Nem tudjuk, mennyi a nyugdíjasok járandósága. S azt sem, hogy mint oszlanak meg a banktisztviselői és alkalmazotti kategóriák fizetésük nagysága szerint. Tisztán az a 47-1 millió pengő, amit az alkalmazottak 1930-ban kaptak, átlagban fejenkint 3130 pengős átlagos jövedelmet jelentene minden egyes alkalmazott számára, tekintet nélkül arra, hogy szolgálatban van-e vagy nyugdíjban, hogy igazgató-e vagy vezérigazgató. Budapesten az átlag 3800 pengőt mutat, a vidéken 2100 pengőt. Budapesten a nyugdíjas alkalmazottak a szolgálatban levők 27%-át teszik, a vidéken azoknak nem egészen 9%-át. Ha feltesszük, hogy a nyugdíjasok felényi javadalmazásban részesülnek, mint azok, akik aktív szolgálatot teljesítenek, akkor Budapesten 13'5%-kal, vidéken 4'5%-kal kell csökkentenünk a kifizetett összegeket, hogy megkapjuk a tényleg dolgozó személyzet javadalmazásának összegét. Ezen az alapon számítva, Budapesten 30 millióra, vidéken 11 -8 millióra tehető a dolgozó pénzintézeti alkalmazottak jövedelme. Eszerint tehát az átlag Budapesten 4200 pengőre, a vidéken 2180 pengőre emelkednék. Ezek a fejátlagok csak úgy jöhetnek létre, hogy a magasfizetésü igazgatói karral szemben igen gyengén fizetett átlagos tiszti- és altisztikar áll. A magyar statisztikai szolgálatnak igen fontos és sürgős feladata lenne, hogy a magyar pénzintézeti alkalmazottak anyagi helyzetét megvilágítsa. A jövedelmek utolsó nagy tétele, amelyet a saját tőkének jutó részként mutattunk ki, így részleteződik :
