Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 1. szám - SZOCIOLÓGIAI MEGJEGYZÉSEK A MAGYAR BANKKÉRDÉSHEZ

SZOCIOLÓGIAI MEGJEGYZÉSEK A MAGYAR BANKKÉRDÉSHEZ 37 a felügyelőbizottság áll. Ezek az oly hiányos közgyűlésen át a részvényesek rétegére támaszkodnak, üzleti politikájukat pedig az alkalmazottak útján valósítják meg. A bankoknak, takarékpénztáraknak ez a belső köre több tagot számlál, semmint gondolnók. A részvényesek számát nem ismerjük pontosan, de ez nem lehet nagyon kis szám. Az alaptőke 350 millió pengője még abban az esetben is sok kézen van, ha feltesszük, hogy a többségi elv általában érvényesül a magyar bankoknál, vagyis az alaptőke 51%-a az igazgatóságok tulajdona. Az alaptőke másik fele még mindig 175 millió pengő és ennek az összegnek előteremtésére sok kisember szükséges. Az igazgatósági tagok számát az 557 pénzintézetnél mintegy 5000 főre tehetjük, a felügyelőbizottságé legalább a fele ennek. Hétezerötszáz főnyi jól megválogatott tábor ez a magyar pénzintézeti szervezet élén; csupa olyan emberek, akik az intézetekbe vagy vagyont, vagy presztízst, összeköttetéseket, esetleg mind a hármat vittek magukkal, s akik ennélfogva igen nagy erővel dolgozhatnak annak a gondolatnak megvalósításán, amelyet maguk elé kitűztek. A nekik juttatott haszonrészesedés igen gyakran éppen a presztízsnek és a kapcsolatoknak a jutalmazása. Társadalompolitikai szempontból éppen ezért nagyon időszerűvé lett az a kérdés, vájjon helyes-e, hogy nemcsak közvetlen javadalmazásukat állapítják meg ők maguk, de még az osztalékpolitikát is úgy irányíthatják, hogy ez az ő szolgálataik jelentőségét domborítsa ki és elsősorban azt jutalmazza. Ez a rendszer addig nem volt kárhoztatható, amíg a pénzintézetek valóban ösztönzői, előrevivői voltak a gazdasági életnek és amíg az ebből eredő társadalmi hasznot a bankok kezdeményező szerepének lehetett és kellett is betudni. De a helyzet megváltozott és a pénzintézetek, amióta egyre kevesebbet törődtek a közérdekkel, azóta mind több és több bírát is hívtak ki maguk ellen. A pénzintézetek tisztikara 1930 végén 12.567 tisztviselőből, valamint 2787 egyéb alkalmazottból állott ; ezekhez kell még számítanunk 2461 nyugdíjast is, mint akiknek ellátását szintén a banküzletnek kell előteremtenie, tehát ami szintén befolyásolja a bankok üzleti politikáját. Budapesten 7155 tisztviselő, 1780 egyéb alkalmazott és 1945 nyugdíjas szerepelt a bankok és takarékpénztárak státusában. A pénzintézeti alkalmazottak táborának szerkezete ismeretlen. A magyar pénzintézeti rendszer, amely kedvezett a sok önálló intézet kialakulásának, egyúttal útját állotta annak is, hogy a pénzintézeti alkalmazottak egységesen szervezkedhessenek meg s hogy a kari öntudat közöttük kifejlődhessen. Ez az oka annak, hogy egységes banktisztviselői kar helyett 557 kisebb-nagyobb üzemnek egy-