Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 3-4. szám - NŐK AZ 1790-ES ÉVEK KÖZÉLETÉBEN

NŐK AZ 1790-ES ÉVEK KÖZÉLETÉBEN 295 De mint mehetnek nagy pályájokon Bevont szemekkel s békós lábakon? 'S kívánhatunk-e tőlök oly csudát, Hogy céljainknak megfeleljenek És lelkeinkkel öszvezengjenek, Ha őket a vak gyermekségbe zárjuk? Midőn nyilazva repdez ajkidon Az ihletett szív s nyilt ész lángigéje, Mely szívet, elmét egyaránt hevít ; Akkor Barátném, akkor érezem, Mit veszte a' föld' durva gyermeke, Hogy a Teremtő legbecsesb alakját, Kinek kezébe szívünk adva van, Játéka' kénye' rabjává alázta ! Te megboszúlva méltóságtokat, Kihágsz nemednek szűk korlátiból, Mellyekbe zárva tartja vad nemem, Kihágsz s merészen fényesb útra térsz. Int a' dicső táj. Járd zengő ajakkal)).1 Az új század elején lassan érlelődik az asszonyok dolga, jóllehet a külföldi fejlődés iránya nem kedvez politikai és hivatalviselési jogaiknak, épígy a komoly tanulásnak sem. A romantika szélsőséges ellentéteket kereső szelleme azt akarja, hogy a nő mindenben, tudásban és munkakörben is legyen tökéletes ellentéte a férfiembernek. Ismét divatba jön a szende szűz, a gyermekét szoptató anya, a hangsúlyozottan nőies nő alakja. Ezt azonban a romantika férfi hősének ülik lángoló tisztelettel övezni. A nő elsőbbsége a nyugati társadalmi életben már vitán felül áll és a magyar nő is végérvényesen elfoglalja helyét a férfi jobbján, nemcsak lovagjai, udvarlói, alárendeltjei, hanem férje jobbján is. Magyarországon az áttérés a régi rendről az újra tulajdonképpen nem ment nehezen. Ha lázadozott is a reakció itt-ott, a magyar alapjában véve nőtisztelő nemzet lévén, nem esett túlságosan nehezére, hogy a társadalmi életben a nőknek engedje át az elsőséget, őket előre köszöntve és jobbján vezetve. A 90-es évekből reánk maradt képek, egykorú metszetek nagyrészén már balfelől áll a férfi, jobbfelől a nő, ami teljes változást jelent az előző század szokásaival és formáival szemben. A nő helyzetének javulása a családban, a szellemi és társadalmi életben lassan készítette elő annek útját, hogy idővel a közéletben is megjelenhessen a magyar asszony — nem csak mint dekoratív elem, hanem mint szellemi és erkölcsi erőtényező. Bobula Ida. 1 Berzsenyi Dániel Versei. Pesten. Trattner. J. T. 1816. 87. 1.