Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 3-4. szám - NŐK AZ 1790-ES ÉVEK KÖZÉLETÉBEN

2Q4 BOBULA IDA «Ne rettegje kisasszony azt a vádat, hogy amely leány verset ír, nem lehet jó asszonya a háznak ; így ítél a közönséges ember.))1 Ekkor már igaz kezdett lenni az, amit Molnár Borbála írt volt a férfiakról: «Bár némelyek szóval ellenünk perelnek, De az értelmesek mellettünk felkelnek.))2 A férfiak lelkében lassan végbemegy a nagy változás : elismerik a nők jogát a szellemi élethez. A középnemesség körében még sokan vannak ugyan, akik jobban szeretik, ha a nő műveletlen; ez valamelyes jóleső biztonság érzését keltette a férjekben, ahogy manapság a városi háziasszonyok szívesen tartják a műveletlen falusi cselédet és sok ügyetlenséget elnéznek neki, mert igénytelen és kihasználható. Még a régi patriarkális felfogás jellemzi Berzsenyi leírását feleségéről, melyet egy, Kazinczyhoz intézett levelében ad : «A mi feleségemet illeti, középszerű mindenben ; 14 esztendős korában vettem el, együgyűségben találtam, és abból fel sem szabadítottam, mert e részben egy kevéssé napkeletiesen gondolkoztam, vagy igazábban szólván, ezen kis barbaries familiai nyavalyám. Testvérei kastélyokban és festett szobákban laknak, de ő énvelem két kis szobában megelégedik. Ha módiruhák helyett jószágot szerzek, nem zúgolódik, hanem a gyertyavesztegetésért és f irkálásért néha nagy panasza van ellenem; de én azt Sokratesként csak úgy hallom, mint kocsizörgést az ablakom alatt».3 Berzsenyi levelén mégis érzik már a restelkedésnek egy szikrája, azért, hogy feleségét tudatlanságban tartotta s mintegy vezekel majd ezért, mikor unokahúgában, Dukai Takách Juditban ünnepli az új idők művelt és tehetséges nőjét egyik legszebb versével: «Dukai Takács Judithoz. Hogy a' szelíden érző szép Nemet, Letiltva minden főbb pályáiról, Guzsalyra, tőre kárhoztatni szokta A' férfitörvény, vallyon jól van-e? Igen : ha ez csak úgy tekintetik, Mint ösztöninknek szenvedő edénye S nyers kényeinknek játszó eszköze. De hát csak erre vagynak-e teremtve Azok, kik embert szülnek és nevelnek ; Oh, nagy s dicső cél van nekik feladva, S rendeltetésűk szebb, mint a' miénk ! 1 U. o. 23. 1. 2 Barátsági vetélkedés. 8. 1. 3 Berzsenyi Dániel életrajza Toldy Ferenctől. Budapest. Franklin. 1901. 12. 1.