Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 3-4. szám - NŐK AZ 1790-ES ÉVEK KÖZÉLETÉBEN

292 BOBULA IDA Beethowen ((halhatatlan kedvesét)) és a magyar kisdedóvás megalapítóját, pedig ő lélekben már a magyar nőmozgalom egyik előharcosa is volt. «A kisdedóvás csirájából kifejlesztve akarom átalakítani a honi nőnevelést)) — írta Beniczky Pálnénak.1 És ha ő nem is jutott túl az első lépésen, könnyű sejteni, hogy az ő eszméi inspirálták később unokahugát, gróf Teleki Blankát, aki a magyar nőnevelés nagy úttörője és vértanuja lett. Brunsvik Teréz meg akarta írni a magyar nők történetét és művének terve, beosztása megvan eddig, sajnos, kiadatlan kéziratai között.2 E tervét sem tudta valóra váltani. Az ő sorsa még nehéz volt, de a század utolsó éveiben a szellemi élet vezérei már keresvekeresik a művelt magyar nőket és hiányukat az egyetemes magyar kultúra hiányosságának érzik. Kisfaludy Sándor egy 1796-ban francia fogságból írt levelében panaszolja, hogy milyen kevés nálunk a művelt nő, az a kevés pedig, aki van, elbízza magát. Bezzeg másképen van ez Franciaországban. «Itt az asszonyok, leányok a férfiakkal egyformán szeretik és űzik a széptudományokat és mesterségeket; tudnak érezni, gondolkodni és ítélni; s ezt pedig nemcsak egy, kettő, hanem valamennyien, akik nem kénytelenek kezek munkája után élni ; mert itten a jó nevelésnek «főbb cikkelye)) a léleknek, szívnek, elmének formálása. Azért termett Franciaországban egy Ninon Lenclos, egy Dacier, egy Deshouliers, egy Scudéry, egy Montfort, egy Vallier, egy Maintenon, akik az egész asszonyi nemet bámulásukra ragadták, — bár követésükre is édesgethették volna ! — Mi nálunk, ha egy leány egy pár Románt olvasott és az embernek tudtára tudja adni, hogy akkor érezni és gondolkodni tudott, kéntelenek vagyunk őt a nagy fogyatkozás miatt szép léleknek mondani, mert inter vaccas bos est abbas. — Szegedy Rózsi, akinek barátságát meg akarom magamnak szerezni, akármibe teljék, valóságos Phenix hazánkban, valamint az Adamovitsné is Kőszegen. — Mondj még egyet, ha ismersz és én örülni fogok. — Innen jön ez minállunk, hogy az olyan leányokat, mint Szegedy Rózsi (bátran olvashatod neki ezt a tzikkelyt, vagy ha sorsomról valamit tudni méltóztatik, az egész gyűjteményét a külföldön írott leveleimnek) példának okáért nem tanácsos vagy éppen veszedelmes feleségül venni, mert elbízván magokat a lélek ily drága és mi nálunk oly ritka kincsének bírásában, büszkeségek és vágyakodások, ezen közönséges, eredeti gyengeségei az asszonyi nemnek őket annyira viszik, hogy nemcsak csendes, példás asszonyok, nemcsak jámbor, jó, gyenge, 1 Br. Vay Sándor: Régi nemes urak, úrasszonyok. 279. 1. 2 Dr. Czeke Marianne szíves szóbeli közlése, a nála kiadás alatt levő kéziratok alapján.